Hőségrekordok dőltek az elmúlt napokban, és a Balatonnak is alacsony a vízállása, de a Velencei-tónál sokkal súlyosabb a helyzet, alig van benne víz. A kérdésre, hogy a Balatonnal megtörténhet-e, hogy szinte kiszárad, Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója azt mondta: 73 centiméter a Balaton vízállása, de ez a szám a laikusnak megtévesztő lehet: ez egy balti magasságot jelöl, nem 73 centi víz van a tóban. A medence középső területein 3–3,5–4 méterekről beszélünk – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: sokan nem tudják, milyen mély a keleti medence, Siófok és Zamárdi térségének sekélysége miatt azt gondolják, hogy ez egy sekély medence, miközben a legmélyebb átlagmélységekkel ott találkozhatunk a Balatonon. A legmélyebb pont a Tihanyi-kút esetében 11-12 méter.

„Szóval egészen távol vagyunk a Balaton kiszáradásától, ne is hasonlítsuk a Velencei-tó vízmennyiségi viszonyait a Balatonhoz”

– mondta Vasas Gábor, aki ezzel együtt azt is kiemelte, hogy a Balaton közvetlen partvonalán a vízmélységek drasztikusan szélsőséges értékeket is fel fognak tudni venni a következő időszakban.

„Ha odamegy egy influenszer, és az éppen feliszapolódott területet mutatja, hogy itt sétálok a kiszáradt Balaton medrében, ezzel nehéz mit kezdeni. Ha jön a nyár, akkor Magyarországon – „nekünk Mohács kell” – alapon mindig hatalmas hisztériakeltés van a Balaton esetében, akár ha 110 centiről 108-ra lemegy a vízszint, akár ha 100-ról 99-re.

Mintha a környékbeli országok turisztikai hivatalai pénzelnék az itteni hisztériakeltést, nagyon mellélövünk ezzel

– hangsúlyozta.

Az elmúlt évtizedekben a Balaton és más vízterek esetében is megszokhattuk, hogy nem lesz tartható, hogy mindig centiméter pontosan ugyanannyi a vízállás. Ezzel szembe kell néznünk – fogalmazott, hozzátéve: alkalmazkodni kell. Mert például azok a kövezések a Balaton partján, amelyeket természetesnek vesszük, és amelyekről azt gondoljuk, hogy a Balaton eleve így született, nagyrészt az '50-es, '60-as, '70-es években alakultak ki, ekkor betonozták le őket. Ezek helyett sokkal inkább alkalmazkodóképesebb területek kellenének, amelyekre egyébként megvan a társadalmi fogadókészség.

Azok a homokos Balaton-partok, amelyek emlékeztetnek például a régi turzásos, dűnés Balaton-parti területekre, több szempontból is jót tennének a tónak.

De a társadalomnak is egyszerűbb lenne, ha tudnánk alkalmazkodni, és könnyebben szembenézhetnénk olyan vízszintingadozásokkal, amelyet a tengerpartok, óceánok esetében méteres, néhány esetben több száz méteres, akár kilométeres vízmozgásokkal is abszolút el tud fogadni a társadalom. Szóval van mit alkalmazkodni. A Balaton a mi életünkben nem valószínű, hogy ki fog száradni, de szélsőséges állapotokat, vízszinteket fel tud venni, és erre az alkalmazkodás lenne a legjobb válasz – mondta Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Farkas Dávid készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.