A lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a cseh hadseregnek, ha katonai támadás indulna Csehország ellen, míg a válaszadók 62 százaléka nem fogna fegyvert – derült ki egy friss felmérésből. A szomszédos Szlovákiában is hasonló eredmények születtek. A szlovákok 28 százaléka harcolna csak az országáért.

Csehországban az országos felmérés eredményeit kedden hozták nyilvánosságra. Az ismertetett adatokból kiderül, hogy a cseh lakosság kétharmada ugyan bízik a saját hadseregében, de annak harci képességeiben mindössze a megkérdezettek 51 százaléka.

40 százaléknyian vélik úgy, hogy a cseh hadsereg jelen pillanatban nincs harcképes állapotban.

A Cseh Televízió megrendelésére április első felében készült felmérés rámutat, hogy a csehek az országuk biztonságpolitikáját érintő kérdésekben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. Az észak-atlanti szövetséget a felmérésben részt vevők 71 százaléka tartja fontosnak, 16 százalékuk viszont azt mondja, hogy a NATO-nak nincs nagy szerepe az ország védelmében. A válaszadók 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék viszont nem ért egyet ezzel.

Csehország az idén a GDP 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 3,6 milliárd eurót jelent.

A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábban 2025-re ígérte elérni. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék. A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.

A Csehországban készített felméréshez hasonló Szlovákiában is készült, szintén a múlt hónap elején. Az ezer válaszadó bevonásával elvégzett felmérés rámutatott, hogy Szlovákiában enyhén erősödött a háború gazdasági következményeitől, főleg az áremelkedéstől és a gazdasági válságtól való félelem. A közvélemény-kutatásban résztvevők csupán 28 százaléka lenne hajlandó háború esetén harcolni Szlovákiáért. Az erre vonatkozó kérdésre nemmel válaszolt a válaszadók 37 százaléka, a „nem tudom” választ 35 százaléknyian választották. A 60 évnél idősebb férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy harcoljanak Szlovákiáért, mint a 40 év alattiak. A kutatás pedig arra is rámutatott, hogy

hajlandóbbak lennének fegyvert fogni az országért azok a megkérdezettek, akik úgy gondolják, hogy geopolitikai szempontból Szlovákiának a Nyugat oldalán kell állnia, illetve, akik támogatják a NATO-tagságot.

A felmérés eredményeit kommunikáló szakember, Robert Klobucký, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa szerint a harci kedv nagyon alacsony szintje Szlovákiában nem csupán az államba és a különféle intézményekbe vetett közbizalom alacsony szintjével, hanem egyfajta geopolitikai zavarral is magyarázható. „Fontos ismerni a történelmi összefüggéseket is. Szlovákiában nincs hagyománya annak, hogy heroizáljuk a hadseregünket, és más államokkal vagy nemzetekkel ellentétben a múltban nem vívtunk meg sikeresen semmilyen nagyobb fegyveres konfliktust vagy felkelést” – állapította meg a szociológus.

Nyitóképünk az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép gépfegyveres katonákról a zaporizzsjai atomerőmű bejárata előtt a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén.