Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ukrán katonák egy megrongálódott orosz katonai jármű mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Tényleg az utolsókat rúghatja a szétlőtt Mariupol

Kinek a kezén van Mariupol? Annak ellenére, hogy napok óta jósolják, hogy az ukrán város az orosz erők kezére kerül, csütörtök délelőtt még nem volt világos, hogy a támadók felszámolták-e az ellenállást. Előzőleg azt mondták, hogy megadta magát, több, mint 1000 ukrán tengerészgyalogos.

„Mariupol az ukrán ellenállás dobogó szíve” – mondta Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, ha a várost elfoglalják az oroszokok, akkor az ukránok gyengébbek lesznek.

A rommá lőtt város meghódítása hatalmas pszichológiai lökést adna a támadó orosz erőknek, amelyeken világszerte még gúnyolódtak is

  • az Ukrajna északi részén elakadt offenzívájuk,
  • a harci morál hiánya és
  • a hátrahagyott haditechnika

miatt.

Az ukránok számára éppen a város kitartása lelkesítő, ahogy az is, hogy állításuk szerint csütörtökön rakétákkal eltalálták és komoly károkat okoztak az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójában, a Moszkvában. A cirkáló arról lett híres, hogy legénységét küldték el – finoman szólva – melegebb égtájra azok az ukrán határőrök, akiket megadásra szólított fel a Kígyó-szigeten. A korai háborús propaganda szerint mivel nem ennek nem tettek eleget, hősi halált haltak. Később viszont a szigeten szolgáló katona személyesen vett át ukrán állami kitüntetést.

Az orosz védelmi minisztérium verziója az, hogy a több mint 500 fős legénységű Moszkván „berobbant a lőszer, és a hajó kigyulladt”. Közben a közelben

regisztrálták egy amerikai kémrepülőgép mozgását.

Az utóbbi hónapokban egyre inkább Kreml-pártivá vált Lenta.ru orosz oldal elismerte, hogy a gép „70 kilométerre volt” a cirkálótól, de sietett hozzátenni, hogy a transzponderét többször kikapcsolták, és ezért „szakértők szerint a Fekete-tenger nyugati részén is repülhetett, ahol a cirkáló volt”.

Visszatérve az Azov-tengeri Mariupolra, az ukrán védők a hatalmas labirintusként leírt és békeidőben 60 ezer embert alkalmazó Azovsztalj vasmű területére szorultak vissza. Az oroszok még szerdán azt állították, hogy a 36. Ukrán Tengerészgyalogos Dandár több mint 1000 katonája megadta magát.

A város polgármestere, aki aznap még azt mondta, hogy a tengerészgyalogosok annak ellenére kitartanak, hogy fogytán a lőszerük, arról beszélt, hogy

több mint 21 ezer polgári lakos halt meg az ostromban.

Vadim Bojcsenko szerint megsemmisült az infrastruktúra 90 százaléka. Nyugati tudósítók megjegyezték, hogy mivel a várost elzárták a külvilágtól és nincs mobilhálózat, az állításokat – így azt is, hogy bevetettek-e a támadók vegyi anyagot – nehéz megerősíteni. Zelenszkij ukrán elnök például nem ismételte meg az utóbbi állítást.

Azt, hogy a város eleshet, megerősíteni látszott egy brit származású tengerészgyalogos üzenete. A BBC szerint a 2018. óta ott élő, kettős állampolgár és ukrán menyasszonnyal rendelkező Aiden Aslin a napokban felhívta angliai családját, és édesanyja szerint azt mondta

„a fiam hős, hatalmas harcot folytattak, de nem maradt fegyverük, élelmiszer, lőszer, bekerítették őket, meg kell adniuk magukat”.

A férfi Szíriában a kurd milíciák oldalán harcolt az Iszlám Állam ellen.

Egy ukrán kormánytanácsadó ugyanakkor azt mondta a BBC-nek a tengerészgyalogosok megadásáról, hogy ne dőljenek be az orosz propagandának.

Egy ausztrál oldal „önkéntesnek” nevezte Aslint és azt írta, hogy a férfit elfogták az oroszok.

Mariupol elfoglalása azért lenne – katonai értelemben – siker az oroszok számára, mert az így létrehozott szárazföldi sáv összekötné a szakadár donbasszi köztársaságokat a 2014-ben annektált Krím-félszigettel. Emellett a város jelentős gazdasági tényező és fontos tengeri kikötő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×