Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Fõvárosi Állat- és Növénykert egyik barnamedvéje a Mackóvasárnap elnevezésû program látványetetésén 2026. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Kovács Márton

Megszólalt a nyírfa, panaszkodott a folyó – tanácskozás Norvégiában

Élőlényközi tanácsot tartottak, ahol az is kiderült, mit gondolnak a rókák a madarakról.

„Nagy a kérésem az emberekhez” – jelentette ki az északi denevér.

Az összegyűlt rénszarvasok, farkaszuzmók, lápvidékek seregéhez szólva felidézte: az emberektől azt kéri, gondolkozzanak másként, és értsék meg, hogy kapcsolatban állnak vele – írta meg a Guardian.

A norvégiai Oppdalban ugyanis interspecies council-t, tehát élőlényközi tanácst tartottak. A cikkben emlékeztetnek: az 1980-as években John Seed és Joanna Macy környezetvédők dolgozták ki az „összes lény tanácsa” nevű formátumot. A Phoebe Tickell által kidolgozott élőlényközi tanácsok pedig mindig egy adott ügy megvitatására ülnek össze. A facilitátorok és ökológusok első körben azonosítják a fő érintett fajokat, majd pedig hozzájuk rendelik emberi képviselőiket. Az ülés eredményeként született döntést/kiáltványt hatásvizsgálatnak is alávetik.

Mind a 38 résztvevő egy adott állatot vagy növényt képviselt tehát a megbeszélésen, amely a lények szükségleteiről, nehézségeiről, és Oppdalra vonatkozó elképzeléseikről szólt. A kizárólag helyiek részvételével zajló tanácskozáson egy kőtörőfű(t képviselő ember) kijelentette: az embereknek lassítaniuk kell, és odafigyelniük a természet térigényeire. Mint írják, a nyírfa azon aggódott, hogy túl sok van belőle.

„Őt kedvelem”

– mutatott rá egy róka egy madárra, hangosan kiáltva. A cikkben hozzáteszik, a Driva folyó elcsukló hangon, érzelmeivel küszködve elmondta: erőforrásnak tekintik, nem pedig azt értékelik, mennyit ad a tájnak.

A gyűlés egyik résztvevője, Patricia Schneider-Marin (norvég lucfenyő/építész) építész mivoltában nyilatkozva elmondta: a legfontosabb, hogy a fajok közti empátiát építsék, nem a számadatok állnak a középpontban. Az ötletgazda Tickell szerint bármilyen tökéletlen is a képviselet, akkor is jobb a semminél. Remélik, hosszú távon is növekedni fog az empátia. A Guardian hangsúlyozza, hogy az oppdali lények elveket fogalmaztak meg az emberi kormányzás számára, amelyeket kiáltványként fognak közzétenni. A legnagyobb kihívás az, hogy valódi döntési jogköreik legyenek szilárd módszertani alapokon. Kudarc lenne, ha mindössze kirakatmegoldásként kapnának teret – véli Phoebe Tickell ötletgazda.

Mint a cikkben írják, világszerte egyre többen ismerik el a természet jogait, és azt is, hogy a kormányzatban is lehetne befolyása a természetnek. Az Egyesült Királyságban már 13 helyi tanács ismerte el 2023 óta a folyók jogait. A Guardian szerint egyre több szervezet ad helyet a természetnek az igazgatótanácsokban.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×