eur:
397.57
usd:
363.62
bux:
89701.64
2025. március 19. szerda Bánk, József
Egy páciens megkapja az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag második adagját Budapesten, a Szent János kórházban kialakított oltóponton 2021. április 7-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kitörhet a brit–orosz oltásháború

Oroszország dühösen visszautasította a brit vádat, hogy egy kém útján ellopta volna a brit AstraZeneca Covid-vakcina receptjét. Az állítás a The Sun című brit bulvárlapban jelent meg, és az alapja az, hogy az orosz és a brit vakcina is ugyanazt az adenovírus technológiát használja.

Személyesen egy orosz ügynök lopta el az AstraZeneca Covid-vakcina „tervrajzait”, majd az oroszok lemásolták és így hozták létre a Szputnyik V-t. "Erről konkrét bizonyítékaink vannak" – ezt állítják a The Sun című brit bulvárlapnak nyilatkozó brit biztonsági források.

Hasonló vádak már korábban is elhangzottak, például az időközben elhunyt James Brokenshire biztonsági államtitkár részéről, aki szerint „95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy orosz állami hackerek vettek célba brit, amerikai és kanadai gyógyszercégeket”.

A Szputnyik V volt a világ első, hivatalosan bejelentett vakcinája. Egyes nyugati tudósok és politikusok azonban bizalmatlanul fogadták, mert Moszkva a szokásos protokollt kikerülve, még a végleges klinikai kísérleti eredmények megjelenése előtt hagyta jóvá – később azzal is megvádolták, hogy megbízhatatlan adatokat közölt a klinikai kísérletekről.

A tekintélyes brit orvosi szaklap, a Lancet azonban többször is – legutóbb egy szeptemberi, több, mint 400 ezer ember bevonásával végzett argentin kutatásban – megerősítette, hogy a szérum hatékony és biztonságos.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azzal válaszolt a vádakra, hogy a pár soros, odamondó vezércikkeiről híres The Sun „ismerten nagyon nem tudományos újság”.

A Szputnyikot népszerűsítő Orosz Közvetlen Befektetési Alap álhírnek és „ismeretlen forrásokon alapuló szemenszedett hazugságnak” nevezte az állítást és azt mondta: nincs is értelme a dolognak, mert a Szputnyik és az AstraZeneca „különböző platformokat” használnak.

A képet komplikálja a vakcinafejlesztéssel párhuzamos hol nyílt, hol kifinomult lépések, amelyekkel államinak tartott és nem állami szereplők egymás vakcináit próbálták lejáratni a közvélemény előtt. Oroszországnak például egy sor, a nyugati vakcinák ellen folytatott dezinformációs kampányt tulajdonítanak. Erre pedig gyakorlati, politikai válasz az, hogy a tudományos elismerés ellenére sem a WHO, sem a nyugati országok nem engedélyezték a Szputynik vakcinát,

megnehezítve a külföldi utazást például a vele beoltott magyar és más állampolgárok részére.

Az EU moszkvai nagykövete, Markus Ederer szerint Oroszország fékezi a folyamatot, mert többször elhalasztotta az Európai Gyógyszerügynökség felmérő vizitjét.

A vita újabb ironikus megnyilvánulásaként a Twitteren a riválisokat gyakran cikiző orosz befektetési alap most ezt írta: „a brit média és kormány ahelyett, hogy hamis híreket terjesztene, jobban tenné, ha védené az AstraZeneca vakcina hírnevét, mert ez egy biztonságos és hatékony vakcina, amelyet állandóan támadnak a versenytársak és a tényeket a kontextusból kiragadó média”.

A brit kormány közben a szokásos „addig hallgatunk, amíg el nem ül a por” taktikát választva azzal hárította, hogy úgy kommentálja a bulvárcikket: „hírszezési fronton nem kommentálunk”. „Nagyon komolyan vesszük az intellektuális vagyonról és a kibertámadásokról szóló vádakat és a múltban ezeket szóvá is tettük”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss J. László: a válság kezdete vagy vége a nagy német eladósodás?

Kiss J. László: a válság kezdete vagy vége a nagy német eladósodás?

Idáig Németország lényegében a Pax Americana készséges kiszolgálója volt, most viszont a saját, illetve Európa hangját próbálja megfogalmazni, nemcsak Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, és elmagyarázta az adósságfékszabályok módosításának szükségszerűségét és gazdasági következményeit is.

"Félfegyverszünet" - Bő másfél órás telefonbeszélgetésen van túl Donald Trump és Vlagyimir Putyin

A Kreml közlése szerint "folytatódnak az egyeztetések". Washington szerint a tárgyalás "jól halad”. Értesülések szerint Vlagyimir Putyin belemehetett abba, hogy 30 napon át nem támadja az ukrán kritikus energiainfrastruktúrát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.19. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Nemet mondott Putyin a tűzszünetre, Szumi elleni invázióra készülnek az oroszok - Friss híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Nemet mondott Putyin a tűzszünetre, Szumi elleni invázióra készülnek az oroszok - Friss híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Egyelőre nem volt hajlandó 30 napos általános tűzszünetet kötni Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump javaslatára, viszont az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat leállította. További tárgyalások lesznek Washington és Moszkva közt a háború lezárásáról. Ukrán vezetők szerint az orosz haderő újabb offenzívára készül: a cél Zaporizzsja, Herszon és Szumi megye. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×