Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
312.17
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Egy páciens megkapja az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag második adagját Budapesten, a Szent János kórházban kialakított oltóponton 2021. április 7-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kitörhet a brit–orosz oltásháború

Oroszország dühösen visszautasította a brit vádat, hogy egy kém útján ellopta volna a brit AstraZeneca Covid-vakcina receptjét. Az állítás a The Sun című brit bulvárlapban jelent meg, és az alapja az, hogy az orosz és a brit vakcina is ugyanazt az adenovírus technológiát használja.

Személyesen egy orosz ügynök lopta el az AstraZeneca Covid-vakcina „tervrajzait”, majd az oroszok lemásolták és így hozták létre a Szputnyik V-t. "Erről konkrét bizonyítékaink vannak" – ezt állítják a The Sun című brit bulvárlapnak nyilatkozó brit biztonsági források.

Hasonló vádak már korábban is elhangzottak, például az időközben elhunyt James Brokenshire biztonsági államtitkár részéről, aki szerint „95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy orosz állami hackerek vettek célba brit, amerikai és kanadai gyógyszercégeket”.

A Szputnyik V volt a világ első, hivatalosan bejelentett vakcinája. Egyes nyugati tudósok és politikusok azonban bizalmatlanul fogadták, mert Moszkva a szokásos protokollt kikerülve, még a végleges klinikai kísérleti eredmények megjelenése előtt hagyta jóvá – később azzal is megvádolták, hogy megbízhatatlan adatokat közölt a klinikai kísérletekről.

A tekintélyes brit orvosi szaklap, a Lancet azonban többször is – legutóbb egy szeptemberi, több, mint 400 ezer ember bevonásával végzett argentin kutatásban – megerősítette, hogy a szérum hatékony és biztonságos.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azzal válaszolt a vádakra, hogy a pár soros, odamondó vezércikkeiről híres The Sun „ismerten nagyon nem tudományos újság”.

A Szputnyikot népszerűsítő Orosz Közvetlen Befektetési Alap álhírnek és „ismeretlen forrásokon alapuló szemenszedett hazugságnak” nevezte az állítást és azt mondta: nincs is értelme a dolognak, mert a Szputnyik és az AstraZeneca „különböző platformokat” használnak.

A képet komplikálja a vakcinafejlesztéssel párhuzamos hol nyílt, hol kifinomult lépések, amelyekkel államinak tartott és nem állami szereplők egymás vakcináit próbálták lejáratni a közvélemény előtt. Oroszországnak például egy sor, a nyugati vakcinák ellen folytatott dezinformációs kampányt tulajdonítanak. Erre pedig gyakorlati, politikai válasz az, hogy a tudományos elismerés ellenére sem a WHO, sem a nyugati országok nem engedélyezték a Szputynik vakcinát,

megnehezítve a külföldi utazást például a vele beoltott magyar és más állampolgárok részére.

Az EU moszkvai nagykövete, Markus Ederer szerint Oroszország fékezi a folyamatot, mert többször elhalasztotta az Európai Gyógyszerügynökség felmérő vizitjét.

A vita újabb ironikus megnyilvánulásaként a Twitteren a riválisokat gyakran cikiző orosz befektetési alap most ezt írta: „a brit média és kormány ahelyett, hogy hamis híreket terjesztene, jobban tenné, ha védené az AstraZeneca vakcina hírnevét, mert ez egy biztonságos és hatékony vakcina, amelyet állandóan támadnak a versenytársak és a tényeket a kontextusból kiragadó média”.

A brit kormány közben a szokásos „addig hallgatunk, amíg el nem ül a por” taktikát választva azzal hárította, hogy úgy kommentálja a bulvárcikket: „hírszezési fronton nem kommentálunk”. „Nagyon komolyan vesszük az intellektuális vagyonról és a kibertámadásokról szóló vádakat és a múltban ezeket szóvá is tettük”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Ukrajna feltehetőleg az orosz fővárost, a Rosztovi területet és a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavlt támadta. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×