Az afganisztáni tálibok által engedélyezett első kereskedelmi légi járatot – valójában evakuációs légi járatot – a Qatar Airways indította. A 200 utas között amerikaiak, kanadaiak, németek, britek, ukránok és mások voltak – mondta az Al-Dzsazíra riportere, aki Dohában kísérte figyelemmel a járat megérkezését.

Katar az afgán menekülők egyik fontos tranzitpontja, és a közel-keleti médium szerint az Öböl-állam „Törökországgal együttműködve tudta elérni a kabuli reptér újbóli megnyitását a személy- és segélyszállítás” biztosítására.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy katari és török szakemberek hozták rendbe a több tízezer embert kimenekítő kaotikus amerikai légihíd után megrongált repteret. A terminálokon el kellett takarítani a törmeléket és biztonságosan üzembe kellett helyezni a különböző rendszereket. Az utasok szinte normálisnak tűnő körülmények között regisztráltak, kaptak beszállókártyákat és mentek át az útlevél ellenőrzésen – bár a jegyeiket kézzel írták.

A járat landolása után a katari külügyminiszter – Mohamed bin Abdulrahman Al-Tháni és Emily Horne amerikai nemzetbiztonsági tanácsi szóvivő is méltatta a tálibokat. „Pontosan azt vártuk a táliboktól, hogy a pozitív nyilatkozatokat tettek kövessék” – mondta a miniszter. „A tálibok rugalmasak és professzionális hozzáállást tanúsítottak, ez egy pozitív első lépés” – tette hozzá az amerikai illetékes.

Dominic Raab brit külügyminiszter közben Katarnak mondott köszönetet, és közölte, „elvárják, hogy a tálibok betartsák ígéretüket és engedjék biztonságosan távozni azokat, akik akarnak”.

A katariaknak még Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő is megköszönte a reptér megnyitását és a humanitárius segélyt, és azt ígérte, hogy a jövőben „mindenféle járatok, így kereskedelmi járatok előtt” is megnyitják a légikikötőt.

Az Al-Dzsazíra ugyanakkor megjegyezte:

a most landoló járatra nem árultak jegyeket, az egyfajta charter gép volt, ami lehetőséget adott a menekülésre.

Viszont az, hogy nagyszámú amerikai volt rajta, arra utal, hogy Washington valamiféle alkut kötött a tálibokkal.

A fundamentalisták az elmúlt napokban akadályozták azokat a próbálkozásokat, hogy az északi Mazar-i-Sarif városból szállítsanak el külföldieket és jogosult afgánokat. A tálibok azt mondták: csak érvényes úti okmányok birtokában engednek ki embereket, a városból távozni kívánóknak viszont nem voltak ilyen papírjaik – állították. Tudósítók szerint viszont azokat is visszatartják, akiknek amerikai útlevelük vagy zöld kártyájuk van.

Az AP hírügynökség szerint

nemcsak a tálibok, hanem az amerikaiak is olyan papírokat követelnek meg, amelyeket már nem lehet megszerezni Afganisztánban.

Ezért azoknak a kongresszusi képviselőknek és veteránoknak, akik afgán tolmácsaikat, más veszélyeztetett afgán állampolgárokat akarnak kihozni, nem nagyon csillapította az aggodalmát a katari járat, mert továbbra is attól tartanak, hogy Amerika magára hagyhatja afganisztáni szövetségeseit.

Különösen azok miatt aggódnak, akiknek folyamatban volt a speciális afgán bevándorló vízum kiadása, amikor a tálibok váratlanul bevonultak Kabulba és az amerikaiak bezárták a követségüket. „Szerintem

aznap szűnt meg az esélyük a menekülésre, amikor hátrahagytuk őket”

– mondta csalódva Matt Zellner, Afganisztánban szolgált háborús veterán, a találó módon „Senkit Sem Hagyunk Hátra” nevű civilszervezet alapítója.