A kommentátorok méltatják, Janet Yellan amerikai pénzügyminiszter pedig „történelminek” nevezte a fejlett ipari államok G7-es csoportjának hétvégi alkuját a globális vállalati adóról. Ez „a nemzetközi együttműködés újabb példája”, amivel Joe Biden amerikai elnök visszahozta a tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államokat, a Trump-évek politikája után.

A G7-ek pénzügyminiszterei a hétvégén rábólintottak, hogy megpróbálják lezárni a kiskapukat, arra kényszerítve a nagy multi cégeket, hogy azokban az államokban is adózzanak, ahol ügyfeleik vannak. Az alkut úgy szövegezték meg, hogy az mindenképp magasabb adózásra kényszerítse a pandémia idején is prosperáló nagy technológiai cégeket – az Amazont, a Facebookot, az Apple-t és másokat.

A jelenlegi gyakorlat szerint a multik a legalacsonyabb vállalati adót kivető államokban – például Írországban – tudnak létrehozni telephelyeket és ott adózni az összes profit után.

A miniszterek emellett támogatták, hogy a világ országaiban minimum 15 százalékos legyen a vállalati adó – megelőzve, hogy egymás alá vágva csábítsák magukhoz a vállalkozásokat.

Magyarország nem támogatja a javaslatot az adócsökkentés politikája miatt.

Az ördög azonban a részletekben van – kommentálták a hírt adószakértők – és úgy tűnik, még sok dologról kell megállapodni a 139 államot tömörítő OECD szintjén.

Először meg kell szerezni a Kínát, Oroszországot, Brazíliát és más feltörekvő gazdaságokat magában foglaló G20-as csoport támogatását, amely júliusban tart csúcstalálkozót Velencében – írja a Financial Times.

Első ránézésre a világ országai érdekeltek az alkuban, mivel

becslések szerint az új adórezsim évi 50-80 milliárd dollár bevételt hozna az államkasszáknak.

Az, hogy valóban mennyi folyik be, viszont a végleges nemzetközi egyezménytől függ.

A mostani alku értelmében – ha erre a többi ország is rábólint – a minimum 10 százalék profitot termelő multikat kényszerítik arra, hogy mindenhol adózzanak, ahol ügyfeleik vannak.

Nagy kérdés: milyen minimum vállalati adókulcsot határoznak majd meg az államok – a globális egyezmény esetén –, azaz mennyire térnek majd el a 15 százaléktól? Aktivisták szerint ugyanis ez a minimum arány még mindig túl alacsony. Nagy-Britanniában viszont már most 19 százalék a vállalati adó és két éven belül 25 százalék lesz, miközben a globális alku által hátrányosan érintett Írországban mindössze 12,5 százalékot kell fizetni.

További probléma: az alku két pillérre épül. Az első a helyi szinten fizetett adó, a második a minimum 15 százalékos vállalati adó. Az amerikai Kongresszusban nagy az ellenkezés az elsővel, azaz épp azzal a pillérrel szemben, amely több adó megfizetésére kényszerítené külföldön az amerikai technológiai óriásokat.

Szakértők szerint sok technikai részletkérdés dönti el, hogy végül milyen hatása lehet a majdani globális alkunak.

Egyelőre a jó irányba tett lépésként méltatják a G7-es megállapodást, amellyel a nyugati államok demonstrálták: nem hagyják, hogy Kína határozza meg a 21. század pénzügyi szabályait.