Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
312.61
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Izraeli légibombák füstje száll fel a dél-libanoni Mardzsajun városánál levő Tajbeh faluból 2024. szeptember 23-án, amelynek hajnalán az izraeli hadsereg több hullámban légicsapásokat hajtott végre a palesztinokat támogató libanoni síita Hezbollah fegyveres szervezet fegyverraktárai és rakétakilövő állomásai ellen Nabatieh kormányzóságban.
Nyitókép: MTI/AP/Huszein Malla

Hogyan lesz ebből béke? Üzent a Hezbollah

A Hezbollah libanoni síita milícia elutasítja a közvetlen tárgyalásokat Izraellel, a bejrúti vezetésnek pedig tűzszünetet kell követelnie előfeltételként bármilyen további lépés előtt – jelentette ki csütörtökön Ali Fajjád, az Irán támogatta szervezethez köthető egyik parlamenti képviselő.

Fajjád nyilatkozatának előzménye, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette csütörtökön: kormánya a lehető leghamarabb közvetlen tárgyalásokat akar kezdeni Libanonnal, miközben azonban a harcok nem állnak le.

A libanoni politikus egyúttal hangsúlyozta: a bejrúti vezetés prioritásai közt kell lennie, hogy az izraeli csapatokat kivonják az ország egész területéről, valamint hogy az elmenekült emberek számára lehetővé tenni a visszatérést otthonukba.

A Hezbollah március 2-án Izrael elleni rakétatámadásaival Irán oldalán belépett a háborúba, amelyet az Egyesült Államok Izraellel közösen néhány nappal korábban indított el az Iszlám Köztársaság ellen. Ezt a libanoni vezetés elítélte, és olyan szigorú intézkedéseket hozott a milíciával szemben, amilyeneket korábban soha. Egyebek között betiltották a mozgalom mindenféle katonai tevékenységét, és kiutasították az országból iráni tanácsadóikat, a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait.

Izrael a Hezbollah március 2-i támadására válaszul visszatámadott és a két fél párharca azóta is tart. Izraelen azonban egyre nagyobb a nemzetközi nyomás, hogy állítsa le támadásait, egyrészt mert ezek súlyos pusztítást okoznak és sok halálos áldozattal járnak, másrészt Irán fenyegetése miatt, miszerint nem tárgyal az Egyesült Államokkal a konfliktus lezárásáról, ha Libanonban nem érvényes a tűzszünet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×