Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A londoni pénzügyi és üzleti központ, a City látképe egy napos téli napon, 2020. február 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nehéz jövő vár a londoni Cityre Európában

Komplikált jövő elé néz Európában a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja, a londoni City. Az év végén lejáró átmeneti időszak végén ténnyé válik a brexit. Az Európai Unió azonban korlátozni próbálja, milyen ügyleteket lehet folytatni Londonból.

Eddig nem vezetett eredményre London és Brüsszel alkudozása a brexit utáni gazdasági és egyéb kapcsolatokról. Mindennek az egyik legnagyobb elszenvedője a brit gazdaság egyik motorjának számító pénzügyi-szolgáltató szektor lehet.

Alku hiányában az Unió megpróbálja limitálni, hogy milyen pénzügyi tranzakciók helyszíne lehet London, ami miatt további cégek és munkahelyek vándorolnak át a kontinensre.

A City december végéig korlátlanul fér hozzá legnagyobb piacához, amelynek értékét 34 milliárd dollárra becsülik. Január 1-jén viszont véget ér az átmeneti időszak. Vagy a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnek életbe, vagy egy EU-brit megállapodás jogi passzusai.

A Reuters hírügynökség szerint

London ezek után is Európa vezető pénzügyi központja maradhat, ahol évi ezer milliárdos forgalmat produkál a pénzváltás és a határidős ügyletek.

Ezek valószínűleg maradnak a brit fővárosban, de más szolgáltatásoknak lehet, hogy menniük kell.

Brüsszel és a britek vitájának központi témája az “ekvivalencia”, azaz, hogy a brit pénzügyi szabályozást igazítsák az unióshoz. London szerint ez nem gond, mert mindkét fél ugyanazokat a szabályokat követi. Az EU azonban júliusban közölte: nem engedi a londoni bankoknak, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak uniós ügyfeleknek.

“A cégeknek a megállapodás nélküli, kemény brexitre kell továbbra is készülniük. Mindez megbonyolítja és az egyes országok helyi szabályozásától teszi majd függővé a Nagy-Britanniából kiinduló gazdasági tevékenységet” - mondta a Reutersnek Jonathan Herbs pénzügyi-szolgáltatási témákkal foglalkozó jogász.

Az ING és a BNP Paribas bank már jelezte, hogy kitelepíti Londonból trédereit.

A francia bank szerint a teljes brexit után "a briteknek tilos lesz pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani uniós ügyfeleknek". Ennek nyomán közölte azt is: 400 új állást hoz létre az EU-ban. Edig már 330 pénzügyi cég mozgatta át az Unióba tevékenysége egy részét, ami 5000 embert érintett. A folyamatot csak egy időre akasztotta meg a Covid-19 pandémia.

Az is nagy kérdés, hogy az uniós befektetők továbbra is kereskedhetnek-e az EU területén jegyezett részvényekkel a három vezető brit platformon.

Mindhárom érintett cég európai telephelyeket hozott létre, mivel az "egyenlőségről" szóló alku megkötése legalább októberig elhúzódik.

Az Unió közölte: akkor ad hozzáférést a briteknek saját tőkepiacához, ha az a saját érdeke lesz.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Utoljára több mint hat éve, 2020 elején volt példa olyanra, amit az elmúlt napokban tapasztaltunk: a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá csökkent. Az év eddig eltelt négy és fél hónapjában egyértelműen a magyar állampapírok az európai piac sztárjai, rajtunk kívül egyetlen európai piacon sem volt hozamcsökkenés, miközben a magyar tízéves hozam mintegy 100 bázisponttal lett alacsonyabb. Az elmúlt években volt már szó Észtországról, Lengyelországról, Szlovákiáról és Romániáról, mint a régió éltanulói, most úgy tűnik, hogy eljöhet a „bezzeg Magyarország” időszaka. Egyelőre azonban ez még csak az ígéret, és az arra épülő spekuláció, a bizonyítékot a következő hónapokban kell szállítani hozzá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×