Továbbra is bizonytalan a helyzet a brit kormány, pontosabban a brit kormányfő körül. Csütörtökön lemondott a brit egészségügyi miniszter, aki a várakozások szerint a kormányfői poszt várományosa lehet.

Hogy mi lehet most a további menetrend, elindulhat-e a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási eljárás a Munkáspárton belül azok után, hogy Keir Starmer többször is kijelentette, nem mond le sem a kormányfőségről, sem a pártelnökségről, Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban azt mondta, több forgatókönyv is lehetséges.

Ismert: volt egy önkormányzati választás most már lassan több mint másfél hete, és ott nagyon súlyos vereséget szenvedett a Munkáspárt. Mindezt tetézte, hogy az előző hónapokban a kormányfő népszerűsége bezuhant.

„Volt egy lassú kopás is az elmúlt két évben, de mióta a Mandelson-ügy miatt

kiszorult a jó ítélőképességű vezetők köréből,

azóta a Munkáspárt háromszor is meggondolná valószínűleg, hogy a következő, három év múlva esedékes választásokig ki tudja-e húzni, és végig tudja-e vinni azokat a reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Reformpárttal szemben újra pozíciókat szerezzenek” – mutatott rá a szakértő.

A forgatókönyvek most Gálik Zoltán szerint azt mutatják, hogy vagy

• kiszorítják Keir Starmert a hatalomból, de nagyon gyorsan, ami miniszterek sorának bukásával járna, és még nyár előtt változás történne, de csak kevesek tudnának elindulni a jelenleg esélyesek közül (pl. Wes Streeting, a most lemondott miniszter)
• ősz elején jön a változás teljesen új szereplőkkel, köztük Andy Burnhammel, Manchester jelenlegi polgármesterével, de ő nem rendelkezik képviselői hellyel a Westminsterben, tehát csak időközi választások útján kerülhetne hatalomra.

Utóbbi esetben Gálik Zoltán szerint egy nagyon kockázatos választást írnának ki, a Reformpárt ugyanis nagyon erősödik Manchester környékén.

A szakértő beszélt még egy harmadik szereplőről is: Angela Riner jelenlegi kormánytag, ő is elindulhatna egy választáson, Starmerrel együtt pedig négyen vághatnának neki akár ősszel.

A Munkáspárt a legutóbbi választásokat nagy fölénnyel nyerte, de a teljesítménye a szakértő szerint nagyon halvány, így a 165 fős parlamenti többsége a 650 fős házban is mulandó lehet; a reformokban sikertelen, a vállalásait Starmer nem tudja teljesíteni a gazdaság stabilitása, a növekedés megindulása vagy az egészségügy és a jóléti ellátórendszer terén.

A múlt héten mindazonáltal a király felolvasta azt az új kormánypárti programot, amelyek folytatnák és erősítenék a reformokat, amelyek a népszerűség visszatérését volnának hivatottak célozni:

• az iparpolitikában,
• az egészségügyi reformokban és
• a bevándorlást tekintve

is nagyon előremutató lépések jönnének, „de ezeknek be kell érniük, másrészt egy jó menedzser kellene, aki el is tudná adni az intézkedéseket, de ez aligha jöhet ebből a kormányból” – vélekedett Gálik Zoltán.

A Munkáspárt eróziója viszont „nem olyan látványos”, mint amihez a brexit óta a brit politikát követők hozzászokhattak a Konzervatív Párt esetében, a Munkáspártban több irány is szárba szökkent a radikálisoktól kezdve a mérsékelteken át az úgynevezett blairistákig, és még Keir Starmer támogatottsága is jól látható azért, márpedig aki komolyan szóba jöhet, annak a frakció 21 százalékát maga mögé kell állítania, 81 képviselője pedig még bőven lehet Keir Starmernak is, több vetélytárssal ellentétben.

Hogy e mentén a brit kormány mennyire működőképes, arról Gálik Zoltán az InfoRádióban úgy vélekedett, nagy válság most nincs, akkora főként nem, mint a brexit idején vagy azt követően volt. Wes Streeting távozása a kormányból mindenesetre érzékeny veszteség, emblematikus miniszter volt, de „bármelyik pillanatban változhat a helyzet”, a képviselők is támogatásukról biztosítják jelenleg a kormányfőt. Ha a kabinetminiszterek nagy számban hátrálnak meg Keir Starmer mögül, az lehet majd jele a változásnak Gálik Zoltán vélekedése szerint.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.