Még mindig borotvaélen egyensúlyoz a tűzszünet az Egyesült Államok és Irán közt és az Emírségek atomtelepét ért támadás jól jelzi, milyen pusztító fordulatot vehet a háború, ha kiújulnak a harcok.

Az Abu Dzabiban található Barakah nukleáris erőművet támadó drón egy elektromos generátort talált el a telephely belterületén.

Az Emirátusok elnöki tanácsadója nem nevezte néven Iránt, mint lehetséges elkövetőt, de Teheránra és térségbeli szövetségeseire utalt.

„A tiszta nukleáris telep terroristák által való célbavétele, legyen az elkövető a főszereplő vagy egyik megbízottja, veszélyes eszkaláció” – írta az X-en Anvar Gargas. „Ez egy sötét jelenet volt, amely minden nemzetközi törvényt és normát megsértett” – tette hozzá.

Az Egyesült Arab Emírségek hatóságai szerint a drón nyugati irányból érkezett. Mindezzel arra is utaltak, hogy az Iránnal szövetséges jemeni húszi milícia indíthatta el. Közben az ügy távolabb, India és Pakisztán vitájában is hullámokat vetett. Egyes indiai médiumok szerint az Irán által baráti országnak tartott Pakisztán területéről „titkos iráni légi műveletek” indulnak.

A Hindustan Times szerkesztői szerint az Emírségeket több csapás érte a háború során, mint bármely más, térségbeli országot – még Izraelt sem támadták ilyen hevesen. Mindez az ország sebezhetőségére utal, annak ellenére, hogy fejlett légvédelmi rendszerei vannak.

Egyikük szerint 4-5 iráni katonai szállítógép pakisztáni, sőt, afganisztáni területről szállt fel és szerinte ez olyan tény, amellyel kapcsolatban több kormány úgy döntött, hogy nem ismeri el nyilvánosan. Mint állította, Új-Delhiben a kabinet tisztában van ezzel és azzal is, hogy a gépek Kínából származó fegyvereket és lőszert vittek Iránba.

Peking drónokat, alkatrészt és még műholdas képeket is átadott Iránnak, ezzel segítve a térségbeli amerikai támaszpontok elleni csapásokat – megdöbbentő módon úgy, hogy Washington ezt elviselte. Egy elmélet szerint azért, hogy lehetőséget adjon Kínának és Pakisztánnak is, hogy valamilyen módon befolyásolni tudják Iránt.

A nyilvánosság előtt nem reklámozott műveletek közt említették még Izrael és az Öböl-államok „diszkrét biztonsági együttműködését” és Binjamin Netanjahu miniszterelnök állítólagos márciusi, emirátusi útját. További elem az, amit több médium említett: az Emírségek és a szaúdiak a háború aktív szakaszában légicsapásokat hajtottak végre Irán ellen.

A hat éve üzemelő, dél-koreai építésű, emirátusi atomerőmű ellen támadás azonban felveti egy veszélyes eszkaláció, egészségügyi fenyegetés és környezeti katasztrófa veszélyét az Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar határvidékén.