Felmentett közigazgatási államtitkárok

Még hétfőn sor kerül a kinevezésekre, a Magyar Közlönyben fog megjelenni a döntés.

Hiányzó költségvetés tételek, magas államadósság

Megvizsgálják a feljelentéstétel lehetőségét az eltüntetett költségvetési tételek ügyében. Az is lehet, hogy a 6,8 százalékos államháztartási hiányban a 285 milliárd már benne szerepel, ezt tisztán kell látni. „A Tisza-kormány alatt megszorítások nem lesznek” – mondta Magyar Péter, aki szerint annyi felesleges költség és beruházás volt az előző kormány alatt, hogy ezek megspórolásával és a túlárazott szerződések felülvizsgálatával, újratárgyalásával is pénzt lehet szerezni más célokra. Ilyen hiány hosszú távon nem tartható Magyar Péter szerint, mert a befektetői bizalom meginoghat a magyar gazdaságban, költségvetésben. Az új kormány iránti piaci bizalom is segít az alacsonyabb kamatok révén például.

Védett üzemanyagár

Gazdasági érdek és a lakosság tűrőképessége indokolja, hogy ismét a stratégiai olajkészlethez nyúl a kormány, ez bevett gyakorlat, hogy a jelenlegi árnál olcsóbban beszerzett olajat felhasználják és a visszatöltésnél kifizetett magasabb ár majd porlasztott módon jelenik meg az árban, éveken keresztül pár forintot fog jelenteni a kőolaj nagykereskedelmi árában. A végletekig nem lehet fenntartani a védett árakat, a több tízmillió forintos különbséget a magyarok fizetik meg végső soron. Akkor vezetik ki, ha csökkenni kezd az olajár.

Sulyok Tamás lemondása – milyen lépések következhetnek?

A köztársasági elnök egyértelművé tette, hogy nem mond le. Az Index-interjúban azt mondta, hogy a Magyar Péterrel folytatott első megbeszélésen visszautasította, hogy lemondjon, de a miniszterelnök szerint megköszönte az érveit, mosolyott és azt mondta, megfontolja őket és jelentkezni fog. A miniszterek kinevezési okmányainak átvételekor beszélt, akkor azt kérdezte, a kormány mely tagját keresse egyeztetéssel, ha úgy dönt, hogy lemond. Magyar Péter kijelentette, a volt köztársasági elnökök juttatásait felülvizsgáljuk és Sulyok Tamásnak nem jár majd élete végéig évi közel százmilió forint, titkárság és gépkocsi.

Lesz egy parlamenti vizsgálóbizottság az üggyel kapcsolatban. Módosítják az ilyenek működésére vonatkozó szabályokat és kötelezővé teszik ezeken való részvételt. Magyar Péter szerint lehetne olyan megoldás, hogy először a meg nem jelenő képviselők tetemes pénzbüntetést kapjanak, és ha azután sem jelennek meg a bizottsági meghallgatáson, akkor a rendőrség vezesse elő őket. A bizottság felállása után 1-1,5 hónappal kiderülhet, mi hogyan történt ebben a kegyelemadásban.

A jövőre nézve azt fogja javasolni a kormány, hogy a kegyelmi döntések még pozitív elbírálás esetén sem nyilvánosak, de a Tisza-kormány azt fogja javasolni, hogy a kegyelem megadása után még ha nem is a teljes előkészítő dokumentációt (személyes adatok védelme stb.), de az érzékeny információt nem tartalmazó dokumentumokat hozzák nyilvánosságra.

Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzéséről nincs információ a dokumentumokban, nem derül ki azokból, hogy a Novák Katalin által megváltoztatott döntés miért kerül aláírásra a tárcavezető által.

Balásy Gyula cégei és a NAV-végrehajtás

Közjegyzői letétbe helyezett Balásy Gyula bizonyos dokumentumokat és tájékoztatná a kormányt egy megbeszélésen – ezt lehet eddig tudni a médiacégekkel kapcsolatban. Magyar Péter szerint a kormány ezt nem tartja megfelelőnek. Azt kérik, hogy a dokumentációt küldje meg a kormány, a Pénzügyminisztérium részére, hogy a tárca megvizsgálhassa a felajánlás részleteit. Kérdés, valóban van-e több tízmilliárd forint a cégekben, vagy csak utolsó pillanatban Rogán Antaltól kapott megbízásaik vannak. Mivel 2025-ös áfafizetési kötelezettségeknek nem tettek eleget határidőig, ezért indult el a végrehajtási eljárás. Azt egyelőre nem tudják, hogy átvenné-e az állam a cégeket, de nem ez lenne a legoptimálisabb megoldás.

Kárpátaljai kisebbségek ügye

Magyar Péter kész Beregszászban találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha majd az egyeztetési folyamat végigmegy és eredményes lesz.

Krausz Ferenc nyílt levele és az alapítvány

Az átvilágítás egy része már megtörtént, ez alapján döntöttek a szerződés felmondásáról. Ez is egy közérdekű alapítvány (kekva), ezek megszüntetéséről tárgyal a kormány, és így a magyar állam lesz a tulajdonos és akkor nem kell felmondani a szerződést. Magyar Péter nyitott a találkozóra akár Krausz Ferenccel is.

Kérdések

Válaszok Magyar Pétertől. Médiumonként két témában engednek kérdést.

Kegyelmi ügy

Múlt héten döntött a kormány a kegyelmi ügy dossziéjának vizsgálatáról. Az egyik dosszié az Igazságügyi Minisztériumában van, egy bővebb a Sándor-palotában a köztársasági elnök hivatalában. Az előbbit megvizsgálták és amit lehet belőle, a kormany.hu/igazsagtetel oldalon nyilvánosságra hozzák. Azt most elmondta Magyar Péter, hogy amikor Novák Katalin akkori köztársasági elnök megadta a kegyelmet a megadott pedofil segítő tanárnak, az úgy zajlott, hogy egy több mint 40 kegyelmi kérvényes javaslati listát kapott az akkori igazságiügyi minisztertől (Varga Judit), ezekből háromban javasolta a kegyelem megadását, a bicskei ügy nem volt ezek között. K. Endre kérvényét a köztársasági elnök mégis igennel küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumnak. Utoljára 1998-ban történt ilyen Magyar Péter elmondása szerint, akkor Göncz Árpád változtatta meg a döntést és Dávid Ibolya nem jegyezte ellen azt a kérvényt. Az IM-ben viszont végigment minden szinten. A kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra hozzák, abból ki fog derülni, hogy melyik ügyvéd készítette és jegyezte ellen. Vizsgálják, hogy mennyire lehet nyilvánosságra hozni az úgynevezett környezettanulmányokat, amelyekben az illetőt ismerők nyilatkoznak róla, volt kollégák például. Sulyok Tamást felszólította a miniszterelnök, hogy hozza nyilvánosságra a bővebb aktát, abból feltehetően kiderülne, miért döntött máshogy a köztársasági elnök, mint amilyen felterjesztést a tárcától kapott. Tájékoztatást várnak és nyilvánosságra hozatalt Sulyok Tamástól kedd munkaidő végéig, ha ezt nem fogja megtenni, azt indokoja meg és mondjon le május 31-ig, ezt amúgy is elvárja tőle a miniszterelnök.

Kárpátaljai kisebbség

Tárgyalásokat kezdtek a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, kulturális és kisebbségi jogainak megtárgyalására. A kormányülés előtt Magyar Péter telefonon egyeztetett Antonio Costa elnökkel, az Európai Tanács vezetőjével, tájékoztatta a technikai egyeztetések megkezdéséről. Az ismert 11 pont elfogadását kérik, annyit, amennyi minden kisebbségnek jár Európában, ez előfeltétele az első uniós csatlakozási fejezet megnyitásáról. Az ukrán kormány készen áll a tárgyalások gyors lebonyolítására.

Uniós források megszerzése

Magyar Péter miniszterelnök számolt be a tájékoztatón arról, hogy kiemelt prioritás az uniós pénzek hazahozatala. Levelet váltott az EB elnökével, Ursula von der Leyennel, most kezdődik a tárgyalás a bizottsági delegáció és a magyar delegáltak között. Mindkét fél mindent elkövet, hogy a kormányfő jövő heti brüsszeli útján aláírhassák azt a politikai megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy augusztus 31-ig minden kérdést lezárhassanak és utána ütemezetten ősszel megérkezhessenek az összegek.

Kormánytagok és Magyar Péter lengyelországi és ausztriai útja

Számos miniszter társaságában utazik a miniszterelnök a két országba. Kereskedelmi járatokkal, bécsi átszállással mennek Krakkóba. Onnan vonattal mennek Varsóba (kormánytárgyalás, miniszterelnöki tárgyalás). A delegáció Ausztriába csütörtökön utazik.

Diplomataútlevelek

Áttekintik a szabályozást, több mint 1000 diplomata útlevél van forgalomban, a kormány szerint indokolatlanul. Milyen jogcímen adták ezeket, milyen volt a rendkívüli engedélyeztetés gyakorlata?

Lázár János beruházásbefagyasztó tevékenysége

Átvilágítások indulnak a 2022-26-os ciklusban felfüggesztett állami beruházások ügyében. Milyen indokok által születtek a döntések, mely beruházások maradtak el? Mennyi uniós forrásoktól esett el az ország ezen döntések nyomán?

Korábbi egészségügyi átalakítási tervek

Az Orbán-kormány által megrendelt, de titkosan kezelt egészségügyi megszorításokat tartalmazó tanulmányokat, dokumentumokat nyilvánosságra hozzák.

Önkormányzatok

Egyeztetés kezdődik a helyzetük javítása érdekében. A felülvizsgálat nem jelentheti a hatályok fizetési kötelezettségek elmulasztását, ez a jogállami működés feltétele.

Légierő

A kormány szerint a honvédségi repülőgépeket nem lehet luxusutazásokra használni, a működés minden elemének indokoltnak és ellenőrizhetőnek, nyilvánosan elszámolhatónak kell lennie. Az elmúlt évek gyakorlatát fogják vizsgálni.

Energiaellátás

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter vizsgálja a Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbításának ügyét és az eddigi csúszásokat, tegyen javaslatot az eljárás felgyorsítására. A már több mint tíz éve húzódó Paks II építési projekt szerződésének és a már kifizetett elemek felülvizsgálatára.

Ingatlanok

Vitézy Dávid átvilágíttatja az állami ingatlanok helyzetét, mert számos olyan kötelezettségvállalás és presztízsberuházás történt, amely vizsgálatot igényel. Az állami cégek székhelyeit és a bérelt ingatlanok ügyét is áttekintik, ahogy a Tiborcz István érdekeltségeitől vett ingatlanokra és a Nemzeti Hauszmann-program rendszerére is. A cél, hogy ne legyen klientúraépítés, vagyongyarapítás, presztízsberuházás.

Közmédia

Döntött a kormány arról, hogy megkezdődik az MTVA és a közszolgálati média működésének teljes átvilágítása, mert nem volt sokoldalú, kiegyensúlyozott és hiteles a tájékoztatás. 2025-ben a költségvetési főösszege 165,6 milliárd forint volt.

Élvonal Alapítvány

Tanács Zoltán miniszternek május végéig kell felülvizsgálnia az alapítvány és az állam között kötött szerződést, 261,7 milliárd forintos tételt és készítse elő a felmondását. A már kifizetett majdnem 20 milliárd forintot vissza kell fizetni. A támogatások nem sérülhetnek emiatt.

Vendégmunkások

Szerdáig egyeztetés lesz a 3. országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyének státuszáról.

Kormányzati gépkocsik megkülönböztető jelzése

Alapesetben csak a miniszterelnök és a belügyminiszter használhatja, a cél, hogy a kék villogó indokolt közfeladat ellátáshoz kapcsolódó eszköz legyen, ne státusszimbólum.

Költségvetés

Kármán András pénzügyminiszter elemzést készít a 2026-os költségvetés valós helyzetéről és arról, hogy a jelenlegi helyzet alapján mely területeken lehet szükség módosításokra.

Autópályakoncesszió

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a tárcája vizsgálata alapján arról számolt be, hogy a korábbi kormány több tétel esetén meghamisította az idei költségvetést – hangzott el. Nincs benne az autópálya-koncesszió második féléves tétele, ahogy a Budapest-Belgrád vasúthoz kapcsolódó 87,2 mililárd forintos kifizetendő tétel sem. 2016-ban ugyanígy járt el a Gyurcsány-kormány. Az iváncsai akkugyár vasúti bekötésénél 22,3 milliárdos költség sem szerepel a költségvetésben. 286 milliárd forintot tesznek ki a tárcánál az eltüntetett költségvetési tételek, ezeket az NGM „egyenlegjavítási célból” nem szerepeltették.

Azbesztszennyezés

A kormány döntött a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés országos kezelésének megkezdéséről, hogy a lakók védelmet kaphassanak, feltárják a fertőzött területeket és a felelősségi viszonyokat. A kőzúzalék legalább 3 megyében, több száz helyzetben jelenhetett meg. A kormány megvizsgálja az Ausztriából érkező szállítmányok felfüggesztésének lehetőségét. Tárcaközi azbeszt-munkacsoport jön létre az intézkedések meghozatalására és koordinálásra.

Közjgyezői rendszer

Az igazságügyi tárca előkészíti a közjegyzői rendszer átalakítását is. A mostani rendszer zárt, túlárazott és monopolizált struktúrává vált korlátozott versennyel, garantált díjbevételekkel. Sokaknak aránytalanul drága a közjegyzői szolgáltatás igénybe vétele a kormány szerint, ezért a feladatok egy részét a kormányirodákhoz, a többit a bíróságokhoz helyeznék át. A cél egy olcsóbb, átláthatóbb rendszer.

Felszámolási eljárások

Az Igazságügyi Minisztérium előkészíti azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a felszámolások ismét érdemi bírósági kontroll alá kerülhetnek. A kormány álláspontja szerint a magyar rendszer a NER egyik legsötétetbb és legátláthatatlanabb vagyonosodási helyévé vált. A felszámolások végén rendre ugyanazok a NER-közeli cégek jelentek meg nyertesként. A cél egy átlátható, ellenőrizhető, bírósági felügyelet mellett zajló rendszer.

Átalakítják a végrehajtói rendszert

A kormány tárgyalt a végrehajtás államosításáról és nonprofittá tételéről. 2024-ben több mint 670 ezer folyamatban lévő ügy volt, több mint 1 250 000 ügy nem aktív, de nem is lezárt. Közel 2 milió érintettje lehet a végrehajtásnak. Döntött a kormány arról, hogy az igazságügyi tárca július közepéig elkészíti az új rendszer kialakítását célzó törvényjavaslatot, amelynek célja a profitorientált rendszer helyett egy államilag ellenőrzött rendszer bevezetése. A kormány javasolja a Tisza-frakciónak a kilakoltatások felfüggesztésének kezdeményezését is.

Kezdés

Üdvözöljük olvasóinkat! A három kormányszóvivő tartja a tájékoztatót, felváltva ismertetik a döntéseket, illetve érkezik Magyar Péter miniszterelnök is.