eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 15. szombat Georgina, Kolos
A brit parlament felvételén Boris Johnson miniszterelnök felszólal az alsóház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 19-én. A tervek szerint a brit törvényhozás ezen a napon szavaz a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, amelyről két nappal korábban született megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Törvénnyel betonozná be a brexit dátumát Boris Johnson

A nagy többséggel újraválasztott brit kormányfő jogi úton megakadályozná, hogy ismét ki lehessen tolni a brit EU-kilépés határidejét. Emellett milliós költekezéssel akarja megbékíteni a sokáig elhanyagolt országrészeket.

„Vigyük végig a brexitet!” – ez volt a kampánymondata az újraválasztott Boris Johnsonnak, aki most törvénybe akarja foglalni, hogy tényleg kilépjen a szigetország az Európai Unióból és azt is, hogy a távozás dátumát már ne lehessen elhalasztani.

Johnson hétfőn elégedetten pózolt a westminsteri parlamentbe hívott konzervatív képviselőkkel, közben emberei a Brüsszellel kialkudott kilépési egyezmény módosításán dolgoztak, azt a kitételt szövegezve, hogy az EU-val induló kereskedelmi tárgyalások időszakát 2020 végéig le kell zárni.

Források szerint a szövegben szerepel az is, hogy Brüsszel részéről sem lehet további hosszabbítási kérelem,

a brit oldalnak pedig gyakorlatilag megtiltják, hogy bármilyen halasztásba beleegyezzen.

Az új összetételű brit parlament várhatóan pénteken vitázik Johnson brexittervéről. Ezelőtt, kedden az alsóház újra megkezdi a munkát és az idő nagy részét az új képviselők felesketésével tölti majd.

Johnson még a jövő év eleje előtt szavazásra akarja vinni az uniós kilépést leíró brexitegyezményt, és miután ezt várhatóan elfogadják a képviselők,

január végén ki is lépteti az országot az unióból.

Ezzel párhuzamosan indul majd az úgynevezett „átemeneti időszak”.

Ennek során folynak majd az unióval való jövőbeli viszonyról szóló tárgyalások, így a szabadkereskedelmi tárgyalások is. Nagy-Britannia ekkor távozik majd az európai vámunióból és a Közös Piacból, majd ágazatról ágazatra szóló kereskedelmi megállapodást köt Brüsszellel.

Ha azonban mégsem sikerül alkut kötni a jövő év végére, akkor ismét felmerül a szabályozatlan brexit lehetősége

– figyelmeztet a meggyengült ellenzéki Munkáspárt. Az EU-ben pedig arra figyelmeztetnek, hogy egy év alatt nehéz lehet lezárni a tárgyalásokat.

Közben a Johnson-kormány jelentős pénzügyi támogatással hálálná meg, hogy több észak- és középangliai vidék hátat fordított a Labournek és inkább a konzervatívokra szavazott a múlt heti választásokon.

A februárban vagy márciusban várható költségvetési törvényjavaslat szerint

többmilliárd fontot költenek majd el észak- és közép-angliai fejlesztésekre.

A pénzügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy a brit államkassza évi 20-25 milliárd fontot vegyen kölcsön befektetési projektekre.Ezeket a régiókat a brit kormányok gyakran eddig is a gazdagabb dél adófontjaiból támogatták. David Cameron ideje alatt azonban épp ezt a támogatást vágták vissza, ami szembefordította a homogén, angol térségeket az akkori, unióban való maradásért kampányoló konzervatív vezetéssel.

Tervek szerint most több tízmilliárd fontot költenek el az egykori nagy északi iparvárosokat összekötő vasútvonalakra és az ottani lakosok képzésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: más ajánlat is kell, nem elég csak Ukrajna ügyében megállapodni a háború lezárásához

Orbán Viktor: más ajánlat is kell, nem elég csak Ukrajna ügyében megállapodni a háború lezárásához

A miniszterelnök a napokban Dubajban részt vett az első Tucker Carlson csúcstalálkozón, ahol interjút adott az amerikai jobboldali véleményvezérnek. Téma volt az ukrajnai háború és az is, miként lehet szerinte lezárni. Szó volt a migrációról, az EU és az Egyesült Államok viszonyáról, az uniós gazdasági problémákról és arról, hogy Orbán Viktor szerint 3-4 év múlva vége lehet az EU-nak, ha nem alkalmaz drámaian más stratégiát.

J. D. Vance Európát ostorozta és a migráció leállítását sürgette

J. D. Vance amerikai alelnök szerint az európai vezetőknek fel kellene számolni az illegális bevándorlást a kontinensen, mert az európai választók nem arra szavaztak, hogy "bevándorlók millióit ellenőrizetlenül rájuk szabadítsák". Emellett úgy vélte, Európára a legnagyobb veszélyek belülről leselkednek, ilyen például a migráció vagy a szólásszabadság háttérbe szorulása, melyet az AfD-vel kapcsolatban említett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
A béketárgyalásra figyelnek a befektetők – Vegyesen zártak az amerikai tőzsdék

A béketárgyalásra figyelnek a befektetők – Vegyesen zártak az amerikai tőzsdék

A mai nappal kezdődő Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia van a befektetők figyelének középpontjában, hiszen a legkisebb esemény is jelentős átárazódást indíthat el a régiós tőzsdéken és a devizapiacon. Egy esetleges békekötés mentén ráadásul átalakulnának a kereskedelmi viszonyok is az orosz gázzal, ukrán nyersanyagokkal és a szankciós engedményekkel kapcsolatosan, nem túlzás azt mondani, hogy a háború és a béke lesz most a gazdasági folyamatok egyik fő mozgatórugója nemcsak a régiónkban, de globálisan is. A tőzsdéken egyelőre a kivárás a jellemző, nincsenek nagy mozgások Európa piacain.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×