Infostart.hu
eur:
368.74
usd:
336.04
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Boris Johnson brit miniszterelnököt, a Konzervatív Párt vezérét köszöntik a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. munkatársai, miután fogadta őt II. Erzsébet királynő 2019. december 13-án. A kormányfő pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon.
Nyitókép: Stefan Rousseau

Magyarics Tamás: Boris Johnson nem foglya többé senkinek

Az ELTE tanára szerint Boris Johnson olyan mértékű győzelmet aratott a brit előre hozott parlamenti választáson, hogy még saját pártjában található, a mindenfajta tárgyalást az EU-val elutasító csoport véleményét is figyelmen kívül tudja hagyni. Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a január 31-i kiválás után kezdődhetnek el Brüsszellel a kereskedelmi tárgyalások, amelyek szintén évekig tarthatnak.

Eddig sok gondja akadt pártja jobboldalával, választási sikere nyomán most azonban nagyobb mozgástere lehet Boris Johnsonnak, fogalmazott Magyarics Tamás az InfoRádió műsorában, emlékeztetve: a backbencherek, a kormányzati tisztséget nem viselők között 20-30 nagyon elszánt hardbrexites található, akik semmifajta tárgyalást nem akarnak, hanem egyszerűen hátat fordítanának az Európai Uniónak úgy, ahogyan van.

A választási eredmények alapján viszont a Konzervatív Párt 364 fős frakciót alakíthat a kedden összeülő új alsóházban, várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt frakciójának együttes létszámához képest, így az említett 20-25 hardbrexites nélkül is

megvan a kényelmes többsége Boris Johonsonnak,

magyarázta az egyetemi tanár.

Hozzátette: rajtuk kívül az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) sem lesz már a foglya Boris Johnson. Ez a formáció két helyet is veszített, ezáltal pedig 8 képviselőt küldhet a Westminsterbe. Mint ismert, a DUP már Theresa May idejében is, ahogyan Boris Johonson miniszterelnöksége alatt is „túszul ejtették” a Konzervatív Pártot, miután csak az ő támogatásukkal volt bármilyen többségük egy időszakban.

A fentiek ismeretében Boris Johonson tehát kicsit rugalmasabb lehet. Magyarics Tamás szerint például

igaz, hogy megígérte, hogy nem kér hosszabbítást az EU-tól a kereskedelmi tárgyalások végigvitelére, de erre előreláthatóan mégis sor fog kerülni,

ugyanis a jelenlegi menetrend szerint január 31-ével az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszont a tárgyalások február 1-jével kezdődhetnének meg papíron, de nem valószínű, hogy ez rögtön bekövetkezik. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az Európai Unió szabadkereskedelmi-, vagy a hasonló jellegű tárgyalásai más országokkal korábban évekig elhúzódtak, így

gyaníthatóan a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások sem fognak 11 hónap alatt véget érni,

annak ellenére sem, hogy Nagy-Britannia tagja (volt) az egyesülésnek.

A brit kormánynak július 1-ig van alkalma arra, hogy egy, vagy két év halasztást kérjen az összes kereskedelemmel kapcsolatos kérdés tisztázására az EU-tól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el, ennek kezdetén tartott Magyar Péter és a Tisza-frakció két vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót a Déli pályaudvaron. A kormányfő megerősítette: tegnap döntött a kormány arról, hogy kiszáll a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziós szerződésből, amiről úgy tűnik, sikerül megállapodni az érintett cégekkel, akik, mint a kormányfő fogalmazott, „megértették az idők szavát”. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×