Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Boris Johnson brit miniszterelnököt, a Konzervatív Párt vezérét köszöntik a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. munkatársai, miután fogadta őt II. Erzsébet királynő 2019. december 13-án. A kormányfő pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon.
Nyitókép: Stefan Rousseau

Magyarics Tamás: Boris Johnson nem foglya többé senkinek

Az ELTE tanára szerint Boris Johnson olyan mértékű győzelmet aratott a brit előre hozott parlamenti választáson, hogy még saját pártjában található, a mindenfajta tárgyalást az EU-val elutasító csoport véleményét is figyelmen kívül tudja hagyni. Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a január 31-i kiválás után kezdődhetnek el Brüsszellel a kereskedelmi tárgyalások, amelyek szintén évekig tarthatnak.

Eddig sok gondja akadt pártja jobboldalával, választási sikere nyomán most azonban nagyobb mozgástere lehet Boris Johnsonnak, fogalmazott Magyarics Tamás az InfoRádió műsorában, emlékeztetve: a backbencherek, a kormányzati tisztséget nem viselők között 20-30 nagyon elszánt hardbrexites található, akik semmifajta tárgyalást nem akarnak, hanem egyszerűen hátat fordítanának az Európai Uniónak úgy, ahogyan van.

A választási eredmények alapján viszont a Konzervatív Párt 364 fős frakciót alakíthat a kedden összeülő új alsóházban, várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt frakciójának együttes létszámához képest, így az említett 20-25 hardbrexites nélkül is

megvan a kényelmes többsége Boris Johonsonnak,

magyarázta az egyetemi tanár.

Hozzátette: rajtuk kívül az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) sem lesz már a foglya Boris Johnson. Ez a formáció két helyet is veszített, ezáltal pedig 8 képviselőt küldhet a Westminsterbe. Mint ismert, a DUP már Theresa May idejében is, ahogyan Boris Johonson miniszterelnöksége alatt is „túszul ejtették” a Konzervatív Pártot, miután csak az ő támogatásukkal volt bármilyen többségük egy időszakban.

A fentiek ismeretében Boris Johonson tehát kicsit rugalmasabb lehet. Magyarics Tamás szerint például

igaz, hogy megígérte, hogy nem kér hosszabbítást az EU-tól a kereskedelmi tárgyalások végigvitelére, de erre előreláthatóan mégis sor fog kerülni,

ugyanis a jelenlegi menetrend szerint január 31-ével az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszont a tárgyalások február 1-jével kezdődhetnének meg papíron, de nem valószínű, hogy ez rögtön bekövetkezik. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az Európai Unió szabadkereskedelmi-, vagy a hasonló jellegű tárgyalásai más országokkal korábban évekig elhúzódtak, így

gyaníthatóan a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások sem fognak 11 hónap alatt véget érni,

annak ellenére sem, hogy Nagy-Britannia tagja (volt) az egyesülésnek.

A brit kormánynak július 1-ig van alkalma arra, hogy egy, vagy két év halasztást kérjen az összes kereskedelemmel kapcsolatos kérdés tisztázására az EU-tól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×