A kilépési megállapodás tervezete értelmében a jövő december végéig tartó átmeneti időszakban érkező uniós polgárok is azonos jogokkal rendelkeznek majd, mint az a 3,5 millió ember, aki már korábban költözött a szigetországba a 27 tagállam valamelyikéből – mondta az InfoRádiónak adott interjújában Iain Lindsay brit nagykövet.

„Az, hogy mi történik majd 2020. december 31-e után, két dologtól függ. Az egyik, hogy a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak: kapnak-e bármilyen különleges státuszt az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, és az unió más államainak területén élő britek. A másik dolog pedig az, hogy a kormány hogyan alakítja át a brit bevándorlási rendszert – ismertette a nagykövet. – A munka már elkezdődött, a kormány bemutatta elképzelését, amely szerint egy, az ausztrálhoz hasonló bevándorlási pontrendszert szeretnénk bevezetni, amellyel a legjobbak számára tennénk vonzóvá a Nagy-Britanniába költözést. De a lényeg, hogy magyar szempontból nincs változás,

a magyarok továbbra is szabadon jöhetnek élni, dolgozni, tanulni az Egyesült Királyságba, legalábbis 2020. december 31-éig biztosan változatlan feltételekkel”

– ismételte meg.

Ezt követően azonban a mostaninál jóval

szigorúbb előírások lépnének életbe,

például stabil nyelvtudással, versenyképes végzettséggel és általában szakmai gyakorlattal lehetne csak új munkavállalóként megjelenni a szigetországban – ahogy ez Ausztráliában is van.

A brit nagykövet szerint az egyértelmű, hogy a december 12-i választáson jelentősen megerősödött Kozervatív Párt nem kér újabb halasztást, a következő hat hét elegendő lesz a megállapodástervezet elfogadására. „Azt hiszem, az egyértelmű, hogy 2020. január 31-ével kilépünk az Európai Unióból” – fogalmazott.

Iain Lindsay szerint tartható a jövő év végéig meghatározott átmeneti időszak végdátuma is. Részben azért, mert meglátása szerint az Európai Unió tagországainak is elemi érdekük a jövőbeli kapcsolatok, köztük a kereskedelmi, biztonságpolitikai és védelmi kérdések rendezése, másrészt azért, mert a Boris Johnson vezette kormány 3,5 évvel a kilépésről szóló referendum után nem akarja újabb hónapokkal meghosszabbítani a viszonyát, így például fizetési kötelezettségeit az unióval.