Infostart.hu
eur:
384.82
usd:
331.08
bux:
123090.37
2026. március 4. szerda Kázmér
A parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni törvényhozás alsóházának ülésén 2019. október 3-án. A brit kormány az előző nap juttatta el az Európai Unióhoz megállapodási javaslatait a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Temetik Johnson tervét, jön a no-deal brexit?

„Gyakorlatilag lehetetlen megállapodás kötni a brexitről” – ezt mondta egy brit kormányforrás azután, hogy Boris Johnson miniszterelnök telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral. Előzőleg az EU azt üzente Londonnak: „hagyjon fel a hülye vádaskodásokkal”.

Akármilyen megrázkódtatásokkal is jár és a résztvevők számára bármilyen lehetetlennek is tűnik, de Nagy-Britannia egyre inkább a hónap végi szabályozatlan EU-kilépés felé sodródik.

Ezt erősítette meg kedden egy brit miniszterelnöki forrás, amikor azt mondta: „gyakorlatilag lehetetlen” alkut kötni az 27 fennmaradó EU-tagállammal arról, hogy hogyan is távozzon Nagy-Britannia a klubból.

A neve elhallgatását kérő forrás azután nyilatkozott így, hogy Boris Johnson miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellárral a brexitről. Berlinben azzal utasították el a média kérdéseit, hogy „nem kommentálnak magánbeszélgetéseket”.

A londoni kormányforrás szerint viszont Merkel - és az EU - azt akarja, hogy a brit kilépés után is maradjon a vámunió tagja a brit állam részét képező, de földrajzilag elszakított és gazdaságilag az uniós tag Ír Köztársasággal összefonódott Észak-Írország. Johnson viszont Nagy-Britannia többi részével együtt Észak-Írországot is ki akarja léptetni a vámunióból, és technológiai megoldásokkal vinné el a határról a vámellenőrzést. Ezzel szerinte a határ szabadon átjárható maradna.

„Ha ez [Merkel és az EU] új álláspontja, akkor alapvetően lehetetlen az alku most és mindörökké”

– mondta a brit kormányforrás.

A Reuters idézte Norbert Röttgen, Merkel egyik közeli szövetségese válaszát, aki szerint „a Johnson ajánlatán alapuló megállapodás már a kezdetektől irreális volt”.

Brüsszelben a brit szivárogtatás nyomán lehúzta a kesztyűt Donald Tusk, a kormány- és államfők döntéshozó testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke. Tusk azt írta – teljesen publikusan – Boris Johnsont megszólítva a Twitteren, hogy

„nem az számít, hogy bármelyikünk megnyerje a másikkal szemben a vádaskodás-versenyt. Európa és Nagy-Britannia jövője, népeink biztonsága és érdekei a tét. Te nem akarsz alkut, nem akarsz hosszabbítást, nem akarod leállítani a brexitet, quo vadis, azaz hová tartasz?”

Nem udvariaskodott David Sassoli, az Európai Parlament elnöke sem, aki a Downing Street-i rezidencián látogatta meg Boris Johnsont. A találkozó után azt mondta: Johnsonnak „éreznie kell a felelősséget és hogy a brit kilépés olyan alagútba került, amiből nem világos, hogyan jön majd ki”. Azt is közölte: „nem történt haladás” és „katasztrófa fenyegethet” valamint, hogy az EU Parlament „nem fog bármi áron alkut kötni”.

Johnson Leo Varadkar ír kormányfővel is beszélt – ő később azt mondta:

„nagyon nehéz lesz a jövő hétig tető alá hozni egy alkut és Írország és az EU sem hajlandó erre bármi áron.

Közben Johnsonnak azt üzengetik Brüsszelből: készek a nyárig kitolni a brexithatáridőt, de a miniszterelnök erősködik: október végéig így, vagy úgy, de kivezeti hazáját az Európai Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×