eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni törvényhozás alsóházának ülésén 2019. október 3-án. A brit kormány az előző nap juttatta el az Európai Unióhoz megállapodási javaslatait a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Temetik Johnson tervét, jön a no-deal brexit?

„Gyakorlatilag lehetetlen megállapodás kötni a brexitről” – ezt mondta egy brit kormányforrás azután, hogy Boris Johnson miniszterelnök telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral. Előzőleg az EU azt üzente Londonnak: „hagyjon fel a hülye vádaskodásokkal”.

Akármilyen megrázkódtatásokkal is jár és a résztvevők számára bármilyen lehetetlennek is tűnik, de Nagy-Britannia egyre inkább a hónap végi szabályozatlan EU-kilépés felé sodródik.

Ezt erősítette meg kedden egy brit miniszterelnöki forrás, amikor azt mondta: „gyakorlatilag lehetetlen” alkut kötni az 27 fennmaradó EU-tagállammal arról, hogy hogyan is távozzon Nagy-Britannia a klubból.

A neve elhallgatását kérő forrás azután nyilatkozott így, hogy Boris Johnson miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellárral a brexitről. Berlinben azzal utasították el a média kérdéseit, hogy „nem kommentálnak magánbeszélgetéseket”.

A londoni kormányforrás szerint viszont Merkel - és az EU - azt akarja, hogy a brit kilépés után is maradjon a vámunió tagja a brit állam részét képező, de földrajzilag elszakított és gazdaságilag az uniós tag Ír Köztársasággal összefonódott Észak-Írország. Johnson viszont Nagy-Britannia többi részével együtt Észak-Írországot is ki akarja léptetni a vámunióból, és technológiai megoldásokkal vinné el a határról a vámellenőrzést. Ezzel szerinte a határ szabadon átjárható maradna.

„Ha ez [Merkel és az EU] új álláspontja, akkor alapvetően lehetetlen az alku most és mindörökké”

– mondta a brit kormányforrás.

A Reuters idézte Norbert Röttgen, Merkel egyik közeli szövetségese válaszát, aki szerint „a Johnson ajánlatán alapuló megállapodás már a kezdetektől irreális volt”.

Brüsszelben a brit szivárogtatás nyomán lehúzta a kesztyűt Donald Tusk, a kormány- és államfők döntéshozó testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke. Tusk azt írta – teljesen publikusan – Boris Johnsont megszólítva a Twitteren, hogy

„nem az számít, hogy bármelyikünk megnyerje a másikkal szemben a vádaskodás-versenyt. Európa és Nagy-Britannia jövője, népeink biztonsága és érdekei a tét. Te nem akarsz alkut, nem akarsz hosszabbítást, nem akarod leállítani a brexitet, quo vadis, azaz hová tartasz?”

Nem udvariaskodott David Sassoli, az Európai Parlament elnöke sem, aki a Downing Street-i rezidencián látogatta meg Boris Johnsont. A találkozó után azt mondta: Johnsonnak „éreznie kell a felelősséget és hogy a brit kilépés olyan alagútba került, amiből nem világos, hogyan jön majd ki”. Azt is közölte: „nem történt haladás” és „katasztrófa fenyegethet” valamint, hogy az EU Parlament „nem fog bármi áron alkut kötni”.

Johnson Leo Varadkar ír kormányfővel is beszélt – ő később azt mondta:

„nagyon nehéz lesz a jövő hétig tető alá hozni egy alkut és Írország és az EU sem hajlandó erre bármi áron.

Közben Johnsonnak azt üzengetik Brüsszelből: készek a nyárig kitolni a brexithatáridőt, de a miniszterelnök erősködik: október végéig így, vagy úgy, de kivezeti hazáját az Európai Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×