Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni törvényhozás alsóházának ülésén 2019. október 3-án. A brit kormány az előző nap juttatta el az Európai Unióhoz megállapodási javaslatait a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Temetik Johnson tervét, jön a no-deal brexit?

„Gyakorlatilag lehetetlen megállapodás kötni a brexitről” – ezt mondta egy brit kormányforrás azután, hogy Boris Johnson miniszterelnök telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral. Előzőleg az EU azt üzente Londonnak: „hagyjon fel a hülye vádaskodásokkal”.

Akármilyen megrázkódtatásokkal is jár és a résztvevők számára bármilyen lehetetlennek is tűnik, de Nagy-Britannia egyre inkább a hónap végi szabályozatlan EU-kilépés felé sodródik.

Ezt erősítette meg kedden egy brit miniszterelnöki forrás, amikor azt mondta: „gyakorlatilag lehetetlen” alkut kötni az 27 fennmaradó EU-tagállammal arról, hogy hogyan is távozzon Nagy-Britannia a klubból.

A neve elhallgatását kérő forrás azután nyilatkozott így, hogy Boris Johnson miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellárral a brexitről. Berlinben azzal utasították el a média kérdéseit, hogy „nem kommentálnak magánbeszélgetéseket”.

A londoni kormányforrás szerint viszont Merkel - és az EU - azt akarja, hogy a brit kilépés után is maradjon a vámunió tagja a brit állam részét képező, de földrajzilag elszakított és gazdaságilag az uniós tag Ír Köztársasággal összefonódott Észak-Írország. Johnson viszont Nagy-Britannia többi részével együtt Észak-Írországot is ki akarja léptetni a vámunióból, és technológiai megoldásokkal vinné el a határról a vámellenőrzést. Ezzel szerinte a határ szabadon átjárható maradna.

„Ha ez [Merkel és az EU] új álláspontja, akkor alapvetően lehetetlen az alku most és mindörökké”

– mondta a brit kormányforrás.

A Reuters idézte Norbert Röttgen, Merkel egyik közeli szövetségese válaszát, aki szerint „a Johnson ajánlatán alapuló megállapodás már a kezdetektől irreális volt”.

Brüsszelben a brit szivárogtatás nyomán lehúzta a kesztyűt Donald Tusk, a kormány- és államfők döntéshozó testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke. Tusk azt írta – teljesen publikusan – Boris Johnsont megszólítva a Twitteren, hogy

„nem az számít, hogy bármelyikünk megnyerje a másikkal szemben a vádaskodás-versenyt. Európa és Nagy-Britannia jövője, népeink biztonsága és érdekei a tét. Te nem akarsz alkut, nem akarsz hosszabbítást, nem akarod leállítani a brexitet, quo vadis, azaz hová tartasz?”

Nem udvariaskodott David Sassoli, az Európai Parlament elnöke sem, aki a Downing Street-i rezidencián látogatta meg Boris Johnsont. A találkozó után azt mondta: Johnsonnak „éreznie kell a felelősséget és hogy a brit kilépés olyan alagútba került, amiből nem világos, hogyan jön majd ki”. Azt is közölte: „nem történt haladás” és „katasztrófa fenyegethet” valamint, hogy az EU Parlament „nem fog bármi áron alkut kötni”.

Johnson Leo Varadkar ír kormányfővel is beszélt – ő később azt mondta:

„nagyon nehéz lesz a jövő hétig tető alá hozni egy alkut és Írország és az EU sem hajlandó erre bármi áron.

Közben Johnsonnak azt üzengetik Brüsszelből: készek a nyárig kitolni a brexithatáridőt, de a miniszterelnök erősködik: október végéig így, vagy úgy, de kivezeti hazáját az Európai Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×