eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Boris Johnson volt külügyminiszter a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltje beszél a párt gyűlésén Birminghamben 2019. június 22-én. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért Boris Johnson és Jeremy Hunt külügyminiszter maradt versenyben.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Hetedszer is rácsapott Boris Johnson kezére a brit parlament

A brit parlament ismét elutasította Boris Johnson miniszterelnök indítványát, hogy függessze fel üléseit a kormánypárt éves konferenciája idejére. Közben vezető téma lett Johnson retorikája, és hogy ez milyen mértékben tüzeli a parlamenti képviselők elleni fenyegetéseket.

8-ból immár 7 szavazást vesztett el a brit kormány a parlamentben – most épp azt, hogy a Konzervatív Párt éves konferenciájának idejére, 3 napra függessze fel üléseit.

A javaslatot annak ellenére vitték szavazásra, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság mindössze néhány napja mondta ki: törvénytelen volt Boris Johnson miniszterelnök lépése, amellyel 5 hétre felfüggesztette a parlament üléseit.

Az újra összeült törvényhozás különösen heves és mérgező hangvételű vitát tartott az első napon, melynek során

Johnson szabályosan heccelte ellenfeleit,

aki viszont elítélték módszerei és stílusa miatt. A kormányfőt azzal vádolják, hogy magát a nép bajnokaként, míg a jelenlegi parlamenti képviselőket erkölcstelennek és haszontalannak állítja be.

Most azzal vágtak vissza, hogy – ha nem túl meggyőző többséggel, 306 nem és 289 igen voks mellett – leszavazták a rövidebb, háromnapos parlamenti szünet ötletét. Így

a konzervatív képviselőknek most főhet a fejük: elmenjenek-e a hétvégén induló, éves pártkonferenciára, kockáztatva, hogy lemaradnak egy fontos parlamenti szavazásról?

Boris Johnson szerdán mondaná el nagybeszédét a konzervatív konferencián – de közben jelenése lenne a parlamentben is a szokásos és fontos miniszterelnöki kérdések órájában.

Johnson szövetségese, a kemény brexitet óhajtó nézeteiről ismert Jacob Rees-Mogg alsóházi elnök úgy fogalmazott: várakozásai szerint a miniszterelnök „a szokásos módon” a parlament elé áll.

Közben nem csitul a botrány Johnson megnyilvánulásai miatt. Különösen heves bírálatokat kap azért, mert árulást és megadást emlegetett, amiért bocsánatkérésre szólította fel több képviselő. A kormányfő erre nem hajlandó és azzal vágott vissza: a törvény, amely megtiltja a szabályozatlan brexitet, valóban a megadásról szól, „mert az Európai Unió kezébe adja a döntést, hogy mennyi ideig tartsa bent Nagy-Britanniát”. (A törvény kötelezi Johnsont, hogy kérje a kilépési határidő meghosszabbítását, ha október 31. előtt nem tud elfogadható megállapodást kötni az EU-tagokkal a rendezett kilépésről. Az alkura jelenleg alig van esély, mert a két oldal még mindig nem tud dűlőre jutni a brit kilépés szabályrendszeréről.)

Parlamenti képviselők közben azt mondják: Johnson nyelvezete uszító és egyre több fenyegetést kapnak. Az egyik munkáspárti képviselő irodájába például megpróbált betörni egy férfi. A támadó az ablakoknál prbóálkozott, mielőtt elkapták. Az eset azután történt, hogy

Jess Phillips képviselő határozati javaslatot nyújtott be az uszító nyelvezetről.

Phillips bemutatott egy másolatot az általa kapott halálos fenyegetésről is. Más képviselők hasonló esetekről számoltak be. Dominic Cummings, Johnson befolyásos tanácsadója és a brexit népszavazási kampány kulcsfigurája erre azt mondta: „nem meglepő a képviselőkkel szembeni harag, az abúzus csak akkor csitul majd, ha tiszteletben tartják a népszavazás eredményét".

Közben John Major volt konzervatív miniszterelnök, aki a brexit egyik fő bírálójává lépett elő, megsemmisítő bírálattal illette Johnsont és azt mondta: nyelvezete félelmet, haragot és a parlamenttel és törvénnyel szembeni sértettségérzést szül.

„A szabotőr, áruló, ellenség, megadás” szavaknak nincs helye a pártunkban, politikánkban és társadalmunkban. Mi nem ilyen nép vagyunk, és soha ne legyünk ilyenek”

– mondta.

A politikai retorika elmérgesedése miatt a brit vallási vezetők is aggódnak: 120 érsek és püspök is óvott a megosztottság elmélyítésétől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×