Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b), Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke (b2) és Farkas Iván, a párt gazdasági és régiófejlesztési alelnöke (b3), jobbról Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Bastrnák Tibor, a párt elnökségének tagja, szlovák parlamenti képviselő (j2) a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt vezetői részvételével, az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélésen az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Kell az összefogás a szlovákiai magyarok többsége szerint

Többen mennének el szavazni a szlovákiai magyarok közül, ha létrejönne a közös magyar érdekképviselet – derült ki egy reprezentatív felmérésből. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet vizsgálata szerint 8 százalékkal megugrana a szavazókedv a magyarok körében, ha a jelenlegi négy magyar párt helyett csak egyet kéne választani.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege 2019 június 17-e és 30-a között végzett egy közvéleménykutatást ezer szlovákiai magyar résztvevő bevonásával. A 149 magyar településen végzett felmérés rámutatott, hogy a megkérdezettek 67 százaléka járulna az urnákhoz, ha a közeljövőben tartanák a parlamenti választást Szlovákiában.

A két nagyobb magyar pártra, a Hídra és az MKP-ra, valamint a két kisebbre, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségre és a májusban megalakult Magyar Fórumra ha külön indulnak, összesen 57 százalék szavazna. Ez nagyjából megegyezik a 2018-as eredménnyel, akkor a szlovákiai magyarok 58 százaléka szavazott volna magyar pártra.

Lampl Zsuzsanna szociológus, a kutatócsoport vezetője elmondta, a felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan szavaznának akkor, ha létrejönne egy közös, összefogásra épülő magyar érdekképviselet. „Itt az derült ki, hogy magasabb lenne a részvételi arány a választásokon. 75 százalék lenne azoknak az embereknek az aránya, akik egy ilyen esetben elmennének szavazni” – tájékoztatott a szociológus.

A felmérésből az is kiderült, ebben az esetben nemcsak a szavazókedv emelkedne a magyar választók körében, hanem a magyarokra leadott szavazatok száma is.

A megkérdezettek 70 százaléka szavazna a közös érdekképviseletre.

A Híd választói közül 83 százalék, az MKP választói közül 87 százalék szavazna egy közös képviseletre, a szlovák pártokra szavazó magyarok mintegy fele, a bizonytalankodók pedig több mint fele voksolna egy ilyen jellegű listára. A megkérdezettek 88 százaléka szerint ugyanis szükséges a szlovákiai magyarok politikai képviselete.

Az MKP a felmérés eredményére reagálva közölte, hogy az a szlovákiai magyar közösségnek a megosztott politizáláshoz való hozzáállását igazolja. A Hídnál szkeptikusan fogadták az eredményeket, és feltették a kérdést: lehet-e beszélni független felmérésről, ha annak célja az éppen folyamatban lévő pártok közti tárgyalások befolyásolása. Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke közölte, pártja támogatja az összefogást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a csend és a félelem súlyos milliárdokba kerülhet egy szervezetnek. De miért alakul ki a félelem kultúrája még akkor is, ha a vezető azt állítja: „nyitott vagyok”? A válasz a jéghegy csúcsa alatt rejlik. Minden szervezet a vezetőjének kivetülése, ahol a piaci eredményeket nemcsak a stratégia, hanem a vezető belső, tudattalan működése – a „láthatatlan CEO” – is formálja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×