eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b), Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke (b2) és Farkas Iván, a párt gazdasági és régiófejlesztési alelnöke (b3), jobbról Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Bastrnák Tibor, a párt elnökségének tagja, szlovák parlamenti képviselő (j2) a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt vezetői részvételével, az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélésen az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Kell az összefogás a szlovákiai magyarok többsége szerint

Többen mennének el szavazni a szlovákiai magyarok közül, ha létrejönne a közös magyar érdekképviselet – derült ki egy reprezentatív felmérésből. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet vizsgálata szerint 8 százalékkal megugrana a szavazókedv a magyarok körében, ha a jelenlegi négy magyar párt helyett csak egyet kéne választani.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege 2019 június 17-e és 30-a között végzett egy közvéleménykutatást ezer szlovákiai magyar résztvevő bevonásával. A 149 magyar településen végzett felmérés rámutatott, hogy a megkérdezettek 67 százaléka járulna az urnákhoz, ha a közeljövőben tartanák a parlamenti választást Szlovákiában.

A két nagyobb magyar pártra, a Hídra és az MKP-ra, valamint a két kisebbre, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségre és a májusban megalakult Magyar Fórumra ha külön indulnak, összesen 57 százalék szavazna. Ez nagyjából megegyezik a 2018-as eredménnyel, akkor a szlovákiai magyarok 58 százaléka szavazott volna magyar pártra.

Lampl Zsuzsanna szociológus, a kutatócsoport vezetője elmondta, a felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan szavaznának akkor, ha létrejönne egy közös, összefogásra épülő magyar érdekképviselet. „Itt az derült ki, hogy magasabb lenne a részvételi arány a választásokon. 75 százalék lenne azoknak az embereknek az aránya, akik egy ilyen esetben elmennének szavazni” – tájékoztatott a szociológus.

A felmérésből az is kiderült, ebben az esetben nemcsak a szavazókedv emelkedne a magyar választók körében, hanem a magyarokra leadott szavazatok száma is.

A megkérdezettek 70 százaléka szavazna a közös érdekképviseletre.

A Híd választói közül 83 százalék, az MKP választói közül 87 százalék szavazna egy közös képviseletre, a szlovák pártokra szavazó magyarok mintegy fele, a bizonytalankodók pedig több mint fele voksolna egy ilyen jellegű listára. A megkérdezettek 88 százaléka szerint ugyanis szükséges a szlovákiai magyarok politikai képviselete.

Az MKP a felmérés eredményére reagálva közölte, hogy az a szlovákiai magyar közösségnek a megosztott politizáláshoz való hozzáállását igazolja. A Hídnál szkeptikusan fogadták az eredményeket, és feltették a kérdést: lehet-e beszélni független felmérésről, ha annak célja az éppen folyamatban lévő pártok közti tárgyalások befolyásolása. Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke közölte, pártja támogatja az összefogást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×