Infostart.hu
eur:
378.62
usd:
321.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Elrabolt és Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek.
Nyitókép: Anadolu, Anadolu Agency via Getty Images

Olena Zelenska: már majdnem kétezer ukrán gyereket sikerült hazavinni a szüleihez

Az ukrán elnök felesége Párizsban jelentette be, hogy az oroszok által elrabolt ukrán gyerekek közül eddig 1859-et sikerült hazahozniuk.

Az ukrán elnöki házaspár a napokban tett hivatalos látogatást a francia fővárosban. Ekkor nyilatkozott az elrabolt gyerekek helyzetéről Volodimir Zelenszkij felesége, Olena. A „Háború Gyermekei” elnevezésű kijevi szervezet értesülései alapján az invázió kezdete óta a megszállók 19 546 ukrán gyereket hurcoltak el Oroszországba vagy az elfoglalt területekre. A Kyiv Independent című angol nyelű ukrán újság pedig úgy tudja, hogy jelenleg 1,6 millió gyerek él orosz megszállás alatt.

Olena Zelenska a francia elnök feleségének, Brigitte Macronnak elmondta, hogy már 42 állam csatlakozott az ukrán gyerekek hazatéréséért küzdő nemzetközi koalícióhoz. Ebben a szervezetben az országok mellett az Európai Unió, az Európa Tanács, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése is részt vesz.

Az ukrán first lady szerint a gyerekek hazavitele csupán egy hosszú folyamat első állomása.

„Miután a gyerekek fizikailag hazaértek, az is kell, hogy lélekben visszatérjenek a szüleikhez" – mondta Olena Zelenska. Ennek érekében mentálhigéniés programokat fejlesztenek, és állami támogatást nyújtanak hazatért gyermekek családjainak.

A találkozón szó volt a Bring Kids Back UA (Hozzuk Vissza az Ukrán Gyerekeket) szervezet munkájáról. Ez a társaság foglalkozik ugyanis az Oroszországba deportált gyermekek felkutatásával, azonosításával és szervezi a hazatérésüket. Miután pedig sikerült visszahozni az elrabolt kicsiket, pszichológiai segítséget adnak a szülőknek és támogatják őket abban, hogy az elhurcolt gyerekeket minél hamarabb sikerüljön visszailleszteni a családokba.

Ez gyakran azért nehéz feladat, mert a sajtóban megjelentek szerint az oroszok rendkívül intenzív átnevelésnek vetik alá a deportált ukrán gyerekeket. Szinte minden esetben új nevet adnak nekik, igyekeznek elfeledtetni velük a korábbi szüleiket és kizárólag oroszul beszélhetnek. Egy részüket orosz családokkal fogadtatják örökbe, a makacskodókat pedig intézetekbe zárják. Mindkét esetben nagyon erőteljes orosz, nacionalista nevelést kapnak. Sokan közülük katonai iskolákba kerülnek, ahol a korábbi hazájuk elleni harcra készítik fel őket.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×