Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
London, 2017. november 8.A Madame Tussauds londoni panoptikuma által közreadott kép Theresa May hivatalban levő brit miniszterelnök viaszszobráról a brit kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 homlokzatának másolata előtt a múzeum állandó kiállításán Londonban 2017. november 8-án, a szobor leleplezése napján. Az előtérben Boris Johnson brit külügyminiszter szobra látható. (MTI/EPA/Madame Tussauds)
Nyitókép: MTI/EPA/Madame Tussauds

Buknak a brexittárgyalások, bukhat utána May is

Nem lesz alku, más módot kell találni a brexitet fékező patthelyzet feloldására. A brit kormánypárt tárgyalói elfogadták, hogy nem tudnak megállapodásra jutni az ellenzéki Munkáspárttal. Így valószínű, hogy Theresa May miniszterelnök kilépési egyezményét immár negyedszerre is leszavazza a brit parlament, neki pedig mennie kell.

A BBC Newsnight című háttérműsorának riportere csütörtök este állt elő a bombahírrel: gyakorlatilag összeomlottak a kétpárti brexittárgyalások a brit kormány és az ellenzéki Munkáspárt között.

Egy kétpárti alku nyomán, a Labour-képviselők támogatásával lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel Theresa May miniszterelnök és Brüsszel kilépési egyezményét, amely puhította volna a válási folyamatot, időt adott volna az átállásra, és lehetővé tette volna, hogy közben London és Brüsszel kidolgozzon egy kereskedelmi egyezményt.

42 nap után azonban a brit politika majdnem ott tartott, mint előtte. Azzal a kivétellel, hogy a kilépés késése miatt a szigetországban is európai parlamenti választásokat kell tartani. Emellett, a légüres térbe került Mayen akkora a nyomás saját pártja részéről, hogy kénytelen volt engedni és ígéretet tett arra:

ha három hét múlva is leszavazzák kilépési egyezményét, akkor utána lemond.

Korábban amellett kardoskodott, hogy ő fogja levezényelni a brexitet.

A BBC értesülése szerint miközben a kormánypártban feladták a brexitegyezményt támogató kétpárti alku lehetőségét, a Munkáspártnak olyan félelmei vannak, hogy amúgy is borulhat „egy gyenge miniszterelnökkel kötött egyezmény”.

A Labour az EU és Nagy-Britannia közötti akadálymentes áruforgalmat biztosító vámunió ígéretét akarta kikényszeríteni Mayből. Ő ugyan próbált közelíteni, de saját pártja keményvonalas brexithívei keményen ellenállnak: a vámunió miatt Nagy-Britannia nem alakíthatná szabadon kereskedelmi politikáját, nem köthetne önállóan kereskedelmi egyezményeket a világban, hanem az EU-szerződései köteleznék, és ezt nem hajlandók elfogadni.

A krikettmeccseket idéző módon elhúzódó brit politikai színdarab következő felvonásában May június 3-án viszi a parlament elé háromszor már leszavazott kilépési egyezményét. Ha ismét „nem” lesz a képviselők válasza, akkor kénytelen lesz bejelenteni lemondását. A tory párton belül sokan nemcsak a patthelyzet, de az abból fakadó rossz önkormányzati választási eredmények és a várható európai parlamenti választási kudarc miatt is le akarják mondatni.

A színpad szélén már ott várakozik Boris Johnson volt londoni polgármester és ex-külügyminiszter, a „kemény brexit”-vonal kulcsfigurája. Johnson az utóbbi időben komolyan készült a szerepre: eltűnt a borzas haj, a korábbi bohócos és bombasztikus beszólások helyett próbál államférfi módján kommunikálni. Szerdán pedig nyíltan közölte is:

„persze hogy indulok a tory párt vezetőválasztásán, amikor Theresa May távozik”.

Ha a toryk eljutnak eddig a pontig, akkor Johnsont minden bizonnyal megválasztják és a kormánypárt vezéreként automatikusan ő lesz az új brit miniszterelnök, egy olyan kormányfő, aki világos irányvonalat képvisel:

azonnali és alku nélküli kilépést az EU-ból.

Közben a másik oldalon, a Munkáspárton belül egyre erősebbek azok a hangok, amelyek Jeremy Corbyn pártvezérrel szembemenve második népszavazást, sőt, az EU-ban való maradást követelnek.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×