Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
A brit parlament által közreadott felvételen Theresa May brit kormányfő beszél a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti alsóházi félóráján a londoni parlamentben 2019. május 22-én.
Nyitókép: Theresa May brit kormányfő beszél a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti alsóházi félóráján a londoni parlamentben 2019. május 22-én. MTI/AP/Brit parlament/Mark Duffy

Theresa May nem tervezi lemondását, de egyre nagyobb a nyomás, hogy távozzon

Theresa May brit miniszterelnök nem tervezi, hogy távozik a Konzervatív Párt vezetői tisztségéből - ami kormányfői megbízatásának végét is jelentené -, ám szerdán egyre erősödő nyomás nehezedett rá mielőbbi lemondása végett. Egyes értékelések szerint May politikai jövője már pénteken eldőlhet.

A kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb szakpolitikai testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság szerda este értekezletet tartott a pártszabályzat módosításának lehetőségéről, annak érdekében, hogy Theresa May ellen a frakció azonnali hatállyal újabb bizalmatlansági indítványt terjeszthessen be.

A tory pártcsoport decemberben már tartott egy bizalmi szavazást, ám Theresa May azt megnyerte, és a jelenlegi pártszabályzat szerint tizenkét hónapon belül, vagyis idén decemberig nincs mód újabb bizalmatlansági indítvány előterjesztésére a frakció részéről May ellen.

A szerda esti értekezleten végül nem született döntés e korlátozás eltörléséről, de a bizottság befolyásos elnöke, Sir Graham Brady bejelentette: pénteken személyesen tárgyal a kormányfővel a továbbiakról, és utána ismét tanácskozik az 1922 Bizottság tagjaival.

A testület szerdai ülésén megjelent Julian Smith, a Chief Whip, vagyis az alsóházi tory pártcsoport frakciófegyelmének fenntartásáért felelős magas rangú kabinettag, és közölte, hogy Theresa May nem kíván távozni a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

A miniszterelnök lemondása végett kifejtett nyomás folyamatos erősödését jelezte ugyanakkor, hogy szerda este bejelentette távozását Andrea Leadsom, az alsóház vezetője, aki e minőségében eddig a Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős, szintén igen magas rangú kabinettag volt.

Leadsom, a tory frakció keményvonalas Brexit-táborának prominens képviselője Theresa Maynek küldött levelében azzal indokolta távozását, hogy megítélése szerint a kormány Brexit-politikájával immár nem teljesíthető a brit EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás döntése.

Andrea Leadsom levele szerint az újabb népszavazás - amelynek alsóházi megszavazására a Brexit-feltételrendszer Theresa May által e héten ismertetett törvénytervezete lehetőséget adna -

veszélyes mértékben megosztó lenne, és kockára tenné az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek unióját.

Theresa May szerdán tájékoztatta a képviselőket a Brexit-feltételek törvénybe iktatását célzó, várhatóan június első hetében az alsóház elé kerülő tervezet fő pontjairól, jórészt megismételve a javaslatcsomagot részletező előző napi beszédét, amelyet egy londoni üzleti rendezvényen tartott.

Megerősítette: a törvénytervezet - amelyet a kormány pénteken közzétesz - előírja majd, hogy a képviselőknek lehetőséget kell adni a voksolásra egy esetleges újabb népszavazásról, de ehhez az szükséges, hogy az alsóház jogszabályba iktassa az EU-val novemberben elért, a ház által azonban eddig háromszor elutasított kilépési feltételrendszert.

Az újabb népszavazás lehetővé tételéről szólva May kijelentette: ahogy azt számtalanszor elmondta, személyesen ellenzi a második referendumot, mivel meggyőződése szerint a kilépésről döntő, 2016 júniusában tartott első népszavazás eredményének kell érvényt szerezni.

Hozzátette ugyanakkor: érzékeli, hogy mennyire "valósak és erőteljesek" az újabb népszavazással kapcsolatos érzelmek a képviselők körében.

Ha a brit törvényhozás alsóháza és a felső kamara, a Lordok Háza többlépcsős eljárásban elfogadja a beterjesztést, az a kilépési szerződés ratifikációját jelenti.

Ennek jelenlegi határideje október 31., vagyis ha a brit parlament addig nem ratifikálja a Brexit-megállapodást, az Egyesült Királyság november 1-jén elvileg megállapodás nélkül kieshet az EU-ból.

Theresa May már korábban felajánlotta, hogy távozik, amint a parlament elfogadja a Brexit-törvényt, de szerdai értékelések szerint a rendkívüli ellenállás miatt az sem vehető teljesen biztosra, hogy június elején egyáltalán az alsóház elé kerül a tervezet.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×