Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.49
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Boris Johnson brit külügyminiszter sajtótájékoztatón beszél, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel megbeszélésük után tartottak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2018. március 2-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Boris Johnson indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért

Theresa May miniszterelnök jövője a Konzervatív Párt és a kormány élén valószínűleg június elején eldől.

Boris Johnson volt brit külügyminiszter bejelentette csütörtökön, hogy versenybe száll a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségének elnyeréséért Theresa May miniszterelnök távozása után. May jövője a Konzervatív Párt és a kormány élén valószínűleg június elején eldől.

Ha Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának szószólója kerül a párt élére, ő lesz egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is.

Boris Johnson egy manchesteri üzleti rendezvényen vett részt csütörtökön, és

arra a hallgatói kérdésre, hogy megpályázza-e a Konzervatív Párt vezető posztját, úgy válaszolt, hogy "természetesen".

Theresa May már decemberben jelezte, hogy nem ő kívánja a következő parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt vezetőjeként.

Távozásának várható időpontját nem fedte fel, de március végén közölte, hogy kész az általa tervezettnél is korábban távozni tisztségéből, ha a parlament elfogadja az EU-val kötött, az alsóházban eddig háromszor is elutasított Brexit-megállapodást.

Terv az elutasítás esetére

May éppen csütörtök délután találkozott a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb, végrehajtói jogkörökkel is felruházott szakpolitikai testülete, az 1922 Bizottság vezetésével és tagságával, hogy megvitassa távozásának várható körülményeit.

A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba - már korábban kérte, hogy Theresa May arra az esetre is vázolja fel távozásának pontos menetrendjét, ha a parlament továbbra sem fogadja el a brexitmegállapodást.

A csütörtöki találkozó után Sir Graham Brady, az 1922 Bizottság vezetője közleményben tudtatta: megállapodás született arról, hogy Theresa May és ő ismét összeül, amint június elején az alsóház szavaz a brexitmegállapodás jogszabálytervezetéről, és

azon a találkozón véglegesítik a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási menetrendjét.

A kormány a héten jelentette be, hogy a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a brexitmegállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lesz a brexitmegállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett. A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, jóllehet a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek.

Az viszont gyakorlatilag konszenzusos várakozás, hogy ha az alsóház a brexit-jogszabálytervezetet sem fogadja el, akkor Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, és ebben az esetben már a nyáron megindulna az utódválasztási folyamat.

Három év után újrázik

Boris Johnson 2016-ban is indult a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, miután az előző kormányfő, David Cameron a brit EU-tagságról abban az évben tartott népszavazás után lemondott.

Cameron a bennmaradásért kampányolt, ám a referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Johnson kampánymenedzsere a 2016-os utódválasztási versengésben Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter volt. Gove azonban az utolsó pillanatban megvonta támogatását Boris Johnsontól és bejelentette saját indulási szándékát.

Ezután Boris Johnson visszavonta jelöltségét, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett.

Theresa Mayt a döntő fordulóban - utolsó vetélytársának visszalépése után - egyedüli indulóként a párt vezetőjének választotta a konzervatív frakció, és így ő lett a miniszterelnök is.

Theresa May távozása után valószínűleg nem Boris Johnson indul egyedüliként az utódválasztási versenyben. A potenciális jelöltek között szerepel Michael Gove, valamint Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Penny Mordaunt védelmi miniszter és Liz Truss pénzügyminiszter-helyettes is.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×