Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Brexit: elmarad a "kaotikus péntek", de mire elég a hosszabbítás?

Nem lesz pénteken kaotikus brexit és Nagy-Britannia október 31-ig maradhat az EU tagja – ebben állapodtak meg a rendkívüli brüsszeli csúcson az uniós országok vezetői. A döntésre nagy befolyással volt Emmanuel Macron francia elnök, aki sokak szerint megakadályozta, hogy tovább tartson a hosszabbítás.

Vajon a hagyományos angol-francia kutya-macska barátság is közrejátszott? Az Európai Uniós országok igent mondtak Theresa May brit miniszterelnök brexithatáridő-hosszabbítási kérelmére. Ugyanakkor – bár a legtöbb ország jövő márciusig tolta volna ki a határidőt – végül október 31-ében egyeztek meg úgy, hogy június végén „felülvizsgálják”: mit tesz London a folyamat előmozdítása érdekében.

A keveseknek tetsző kompromisszumban főszerep jutott Emmanuel Macron francia elnöknek, aki a többieknek ellenállva érvelt a brüsszeli rendkívüli csúcson a rövidebb határidő mellett. A hosszabbítás azonban elegendő arra, hogy a britek kénytelenek legyenek európai parlamenti választásokat tartani és ha ezt nem teszik meg, akkor a június végi "felülvizsgálaton" kitessékelik őket az unióból.

May brit miniszterelnök eredetileg csak eddig az időpontig kért hosszabbítást, tudatában annak, hogy otthon hatalmas indulatokat kavar az európai parlamenti választások lehetősége. Vele szemben Donald Tusk, az állam- és kormányfőket magában foglaló Európai Tanács elnöke jövő márciusban lejáró hosszabbítást akart és ezt támogatta volna a legtöbb tagállam is.

A hírnek örülhetnek az Uniót általában ellenségesnek beállító keményvonalas brit parlamenti képviselők is, mert a brit alsóház vezetője gyorsan közölte, csütörtöktől indul a húsvéti szünet és több, mint egy hétig nem kell ülésezniük. May miniszterelnök pedig közben várhat azzal, hogy mikor vigye ismét eléjük a kilépési egyezményt.

Kommentátorok szerint

a most elfogadott hosszabbítás se nem elég rövid, se nem elég hosszú, hogy politikai értelemben az álláspontok komoly módosítását kényszerítse ki a brit oldalon.

Egy rövidebb határidő nagyobb nyomás alá helyezte volna a westminsteri parlamentet, hogy fogadja el a kilépési egyezményt.

Az új határidő ugyanakkor nem elég hosszú vagy talán épp elengedő arra, hogy a britek egy második népszavazást tartsanak, amin például a kilépés két módja vagy az Unióban való maradás között választhatnának.

A brit konzervatívok keményvonalasai közben belpolitikai csatározásra – May kiszorítására és egy új vezető megválasztására – használhatják fel az időszakot – írta a BBC.

A brexitpárti befolyásos bulvárlap, a Sun szerint viszont a hat hónap erre épp nem lesz elegendő és így „az EU-pártiak győztek”.

A Reuters hírügynökség szerint viszont a márciusig tartó hosszabbítás jelentette volna azt, hogy Nagy-Britannia nagyobb eséllyel gondolhatta volna meg magát és választhatta volna az Unióban való maradást.

A kérdés most az: október 31-ig meglesz-e végre a brit parlamenti jóváhagyás a rendezett kilépésről és a függetlenségpárti britek kettős ünnepet ülhetnek-e, kék-fehér-pirosra festve a töklámpát, és egyszerre megemlékezve a brexitről és a Halloweenről?

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×