INFORÁDIÓ 
2019. június 26. szerda
János, Pál

brexit

emmanuel macron

theresa may

alsóház

európai unió

Brüsszel, 2019. április 10. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én. MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Brexit: elmarad a "kaotikus péntek", de mire elég a hosszabbítás?

Nem lesz pénteken kaotikus brexit és Nagy-Britannia október 31-ig maradhat az EU tagja – ebben állapodtak meg a rendkívüli brüsszeli csúcson az uniós országok vezetői. A döntésre nagy befolyással volt Emmanuel Macron francia elnök, aki sokak szerint megakadályozta, hogy tovább tartson a hosszabbítás.

Vajon a hagyományos angol-francia kutya-macska barátság is közrejátszott? Az Európai Uniós országok igent mondtak Theresa May brit miniszterelnök brexithatáridő-hosszabbítási kérelmére. Ugyanakkor – bár a legtöbb ország jövő márciusig tolta volna ki a határidőt – végül október 31-ében egyeztek meg úgy, hogy június végén „felülvizsgálják”: mit tesz London a folyamat előmozdítása érdekében.

A keveseknek tetsző kompromisszumban főszerep jutott Emmanuel Macron francia elnöknek, aki a többieknek ellenállva érvelt a brüsszeli rendkívüli csúcson a rövidebb határidő mellett. A hosszabbítás azonban elegendő arra, hogy a britek kénytelenek legyenek európai parlamenti választásokat tartani és ha ezt nem teszik meg, akkor a június végi "felülvizsgálaton" kitessékelik őket az unióból.

May brit miniszterelnök eredetileg csak eddig az időpontig kért hosszabbítást, tudatában annak, hogy otthon hatalmas indulatokat kavar az európai parlamenti választások lehetősége. Vele szemben Donald Tusk, az állam- és kormányfőket magában foglaló Európai Tanács elnöke jövő márciusban lejáró hosszabbítást akart és ezt támogatta volna a legtöbb tagállam is.

A hírnek örülhetnek az Uniót általában ellenségesnek beállító keményvonalas brit parlamenti képviselők is, mert a brit alsóház vezetője gyorsan közölte, csütörtöktől indul a húsvéti szünet és több, mint egy hétig nem kell ülésezniük. May miniszterelnök pedig közben várhat azzal, hogy mikor vigye ismét eléjük a kilépési egyezményt.

Kommentátorok szerint

a most elfogadott hosszabbítás se nem elég rövid, se nem elég hosszú, hogy politikai értelemben az álláspontok komoly módosítását kényszerítse ki a brit oldalon.

Egy rövidebb határidő nagyobb nyomás alá helyezte volna a westminsteri parlamentet, hogy fogadja el a kilépési egyezményt.

Az új határidő ugyanakkor nem elég hosszú vagy talán épp elengedő arra, hogy a britek egy második népszavazást tartsanak, amin például a kilépés két módja vagy az Unióban való maradás között választhatnának.

A brit konzervatívok keményvonalasai közben belpolitikai csatározásra – May kiszorítására és egy új vezető megválasztására – használhatják fel az időszakot – írta a BBC.

A brexitpárti befolyásos bulvárlap, a Sun szerint viszont a hat hónap erre épp nem lesz elegendő és így „az EU-pártiak győztek”.

A Reuters hírügynökség szerint viszont a márciusig tartó hosszabbítás jelentette volna azt, hogy Nagy-Britannia nagyobb eséllyel gondolhatta volna meg magát és választhatta volna az Unióban való maradást.

A kérdés most az: október 31-ig meglesz-e végre a brit parlamenti jóváhagyás a rendezett kilépésről és a függetlenségpárti britek kettős ünnepet ülhetnek-e, kék-fehér-pirosra festve a töklámpát, és egyszerre megemlékezve a brexitről és a Halloweenről?

Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018