Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Brexit: elmarad a "kaotikus péntek", de mire elég a hosszabbítás?

Nem lesz pénteken kaotikus brexit és Nagy-Britannia október 31-ig maradhat az EU tagja – ebben állapodtak meg a rendkívüli brüsszeli csúcson az uniós országok vezetői. A döntésre nagy befolyással volt Emmanuel Macron francia elnök, aki sokak szerint megakadályozta, hogy tovább tartson a hosszabbítás.

Vajon a hagyományos angol-francia kutya-macska barátság is közrejátszott? Az Európai Uniós országok igent mondtak Theresa May brit miniszterelnök brexithatáridő-hosszabbítási kérelmére. Ugyanakkor – bár a legtöbb ország jövő márciusig tolta volna ki a határidőt – végül október 31-ében egyeztek meg úgy, hogy június végén „felülvizsgálják”: mit tesz London a folyamat előmozdítása érdekében.

A keveseknek tetsző kompromisszumban főszerep jutott Emmanuel Macron francia elnöknek, aki a többieknek ellenállva érvelt a brüsszeli rendkívüli csúcson a rövidebb határidő mellett. A hosszabbítás azonban elegendő arra, hogy a britek kénytelenek legyenek európai parlamenti választásokat tartani és ha ezt nem teszik meg, akkor a június végi "felülvizsgálaton" kitessékelik őket az unióból.

May brit miniszterelnök eredetileg csak eddig az időpontig kért hosszabbítást, tudatában annak, hogy otthon hatalmas indulatokat kavar az európai parlamenti választások lehetősége. Vele szemben Donald Tusk, az állam- és kormányfőket magában foglaló Európai Tanács elnöke jövő márciusban lejáró hosszabbítást akart és ezt támogatta volna a legtöbb tagállam is.

A hírnek örülhetnek az Uniót általában ellenségesnek beállító keményvonalas brit parlamenti képviselők is, mert a brit alsóház vezetője gyorsan közölte, csütörtöktől indul a húsvéti szünet és több, mint egy hétig nem kell ülésezniük. May miniszterelnök pedig közben várhat azzal, hogy mikor vigye ismét eléjük a kilépési egyezményt.

Kommentátorok szerint

a most elfogadott hosszabbítás se nem elég rövid, se nem elég hosszú, hogy politikai értelemben az álláspontok komoly módosítását kényszerítse ki a brit oldalon.

Egy rövidebb határidő nagyobb nyomás alá helyezte volna a westminsteri parlamentet, hogy fogadja el a kilépési egyezményt.

Az új határidő ugyanakkor nem elég hosszú vagy talán épp elengedő arra, hogy a britek egy második népszavazást tartsanak, amin például a kilépés két módja vagy az Unióban való maradás között választhatnának.

A brit konzervatívok keményvonalasai közben belpolitikai csatározásra – May kiszorítására és egy új vezető megválasztására – használhatják fel az időszakot – írta a BBC.

A brexitpárti befolyásos bulvárlap, a Sun szerint viszont a hat hónap erre épp nem lesz elegendő és így „az EU-pártiak győztek”.

A Reuters hírügynökség szerint viszont a márciusig tartó hosszabbítás jelentette volna azt, hogy Nagy-Britannia nagyobb eséllyel gondolhatta volna meg magát és választhatta volna az Unióban való maradást.

A kérdés most az: október 31-ig meglesz-e végre a brit parlamenti jóváhagyás a rendezett kilépésről és a függetlenségpárti britek kettős ünnepet ülhetnek-e, kék-fehér-pirosra festve a töklámpát, és egyszerre megemlékezve a brexitről és a Halloweenről?

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor beszélt az okokról és a megoldási lehetőségekről, valamint az új feladataikról és arról is, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Készül az Egyesült Államok nemezise? Lézerfegyverrel tarolhat az ázsiai szuperhatalom titokzatos J-36 lopakodó nehézbombázója

Készül az Egyesült Államok nemezise? Lézerfegyverrel tarolhat az ázsiai szuperhatalom titokzatos J-36 lopakodó nehézbombázója

Rengeteg videó lepte el a közösségi médiát azzal, hogy a kínai hatodik generációs nehézbombázó, a J-36-os fantázianevű gép tesztrepüléseket végez. Bár még mindig nagyon sok a kérdés az egyre gyakrabban felbukkanó fegyverrel kapcsolatban, az viszont teljesen egyértelmű, hogy Kína hangosan döngeti az ajtót, hogy ő léphessen be elsőként a jövő szuperfegyverét jelentő légierős képességek ajtaján. A sokasodó felvételek egyre többet árulnak el arról, hogy Peking pontosan hogyan képzeli el a jövőt, és ebben akad néhány komoly meglepetés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×