Ad-e az Európai Unió hosszabbítást Nagy-Britanniának, hogy eldöntse, hogyan lépjen ki? Ha ad, akkor - a brit huzavona miatt kiábrándulva - egyéves időszakot kényszerít-e rá Londonra? Lesz-e kompromisszum Theresa May kormányfő és Jeremy Corbyn munkáspárti vezér között? Ezek a legfontosabb kérdések a héten, amikor a szerdai uniós csúcs és a pénteki nap, amikor Nagy-Britannia potenciálisan válási egyezmény nélkül távozhat az EU-ból, eldöntheti a szigetország jövőjét.

May a hétvégén ismét a tévénézőknek tartott magyarázatot, ezúttal arról, hogy miért fordult Jeremy Corbynhoz, az ellenzéki Munkáspárt vezéréhez és így arról is, hogy miért adta fel, hogy saját pártja keményvonalasait győzze meg arról, hogy a parlamentben támogassák az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló megállapodását.

Miközben a keményvonalas brexithívek össztüzet zúdítottak rá, addig a Munkáspártban azt mondták: egyelőre nem láttak konkrét javaslatot tőle. Pedig London kezd kifutni az időből:

szerdán tartják az újabb uniós csúcsot, ahol a kérdésben megosztott tagállamok eldöntik, adjanak-e újabb hosszabbítást a briteknek, hogy soraikat rendezve elfogadjanak valamilyen kilépési forgatókönyvet.

Mivel több tagországnak elege van abból, hogy a britek belső vitáival kell foglalkozniuk, az egyik opció az, hogy akár egy évig tartó, „flexibilis hosszabbítást” adjanak a szigetországnak.

Ez a lehetőség kiverte a biztosítékot a brit konzervatívoknál, mert azt jelentené, hogy három évvel a kiválást javasló népszavazás után, Nagy-Britanniában is európai parlamenti választásokat kellene tartani. A tory keménymag kilátásba helyezte, hogy ha May ezt elfogadja, akkor rövid időn belül leválthatják. Így ők továbbra is

az alku nélküli, gyors kilépésre játszanak, amely pénteken, a korábban adott hosszabbítás végén meg is valósulhat.

Ebben a kezükre játszhatnak azok az európai vezetők, akik attól tartanak, hogy minél tovább marad Nagy-Britannia az Unióban, annál több zavart kelt majd, így jobb, ha minél hamarabb megy. A múlt héten például sokakat megijesztett Jacob Rees-Mogg, a tory keménymag vezéralakjának tweetje: „ha tovább maradunk, akkor legyünk nagyon merevek, például az EU-költségvetés kérdésében”.

A bizonytalanság közepette próbálkozik May alkudozni a Munkáspárttal, amelynek képviselői a parlamentben kiálltak a kompromisszumot jelenthető vámúniós javaslat mellett – de amely három vokson elbukott a konzervatívok ellenállása miatt. Az ellenzék most azt próbálja elérni: ha támogatja a héten a parlamentben May kiválási egyezményét, akkor a szája íze szerint alakítsák a jövőbeli viszont az EU-val azaz, maradjon fenn a vámúnió.

Ha sikerül megállapodniuk, akkor az utolsó pillanatban, parlamenti jóváhagyás mellett, lehetségessé válik az egyezmény alapján, rendezett módon történő kilépés.

Corbyn munkáspárti főnök ugyanakkor most kénytelen saját pártjára is figyelni. A Labour zsidó származású tagságát egyesítő platformnak elege lett párttársaik sértő megnyilvánulásaiból és mivel szerintük Corbyn „több száz eset ellenére” nem rendszabályozza meg őket, bizalmatlanságot szavaztak ellene, a velük szemben álló konzervatívok nagy örömére.

Corbyn szemére vetik, hogy 2014-ben jelen volt egy rendezvényen az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolókat lemészárló terroristákhoz köthető palesztinok sírjai közelében. Ő azt mondta: egy olyan rendezvényen jelent meg Tunéziában, amely egy izraeli légicsapás áldozatairól emlékezett meg és nem koszorúzott meg sírokat.