Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Theresa May brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján La Malbaie-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/EPApool/Neil Hall)
Nyitókép: MTI/EPApool/Neil Hal

Brexit: Theresa May húzza az időt, a felek egyre idegesebbek

A brit miniszterelnök még további két hétig egyezkedne az EU-val a szigetország kilépési alkujának parlamenti elfogadását akadályozó ír határgaranciáról. Theresa May a hónap végén szavaztatná meg ismét a képviselőket az egyezményről. Brüsszel viszont azt mondja, Londonnak kell engednie.

45 nap maradt a brexithatáridőig - eddig kell eldönteni, hogy milyen feltételek mellett távozik az Európai Unióból annak egyik legnagyobb tagállama.

Az állóháborúban, amely egyrészt az EU és a brit kormány, másrészt a brit kormány és a keményvonalas konzervatív párti képviselők között folyik, minden hírmorzsa nagy jelentőségűnek számít. Így például az is, hogy Theresa May kormányfő további két hetet kér a képviselőktől, hogy győzködhesse Brüsszelt. Azt akarja elérni, hogy a London és Brüsszel között már lezárt kilépési egyezményben szereplő ír határkérdést tárgyalják újra, mert az a brit parlament egy részének nem tetszik.

A cél: engedményre kényszeríteni Brüsszelt a határgarancia kérdésében úgy, hogy az már eleve a britek által kért engedmény volt. May - akit a keményvonalas kilépők tolnak maguk előtt - azt kéri: ne legyen olyasmi a szövegben, amivel

Nagy-Britannia "beragadhat" az ideiglenesnek mondott vámunióba az EU-val, mert akkor nem tud önálló külkereskedelmi politikát folytatni.

A garancia lényege, hogy amíg a két fél kidolgoz egy szabadkereskedelmi egyezményt, addig ne térjen vissza az ír határra az északír békét fenyegető szigorú ellenőrzés.

May mostani kérését, hogy két hét múlva szavazzon csak a brit parlament újra az unióból való kilépési egyezményről, sokan taktikázásnak tartják. Ahogy peregnek a szemek a homokórában, úgy lesznek idegesebbek a felek. A remény az, hogy Brüsszel hátrál majd meg és enged Londonnak, vagy a keményvonalasok engednek Maynek.

Csakhogy a britek eddig semmilyen részletes javaslatot nem nyújtottak be arról, hogy mi történne, ha szabadkereskedelmi megállapodás nélkül lejárna a határgarancia ügye, vagy London azt egyoldalúan felmondaná - ahogy arra jogot követelnek -, illetve

mi is lenne az az alternatíva, amivel el lehetne kerülni, hogy az ír határra visszatérjenek a határőrök és az őrtornyok.

A meglebegtetett "technológiai megoldás", amely szerint szabadon jöhetnének és mehetnének a kamionok és a szállítókat valamilyen adatbázisban hitelesítenék, nem ad részletes magyarázatot arra,

hogyan akadályoznák meg az európai közös piac és a Nagy-Britannia közötti csempészetet, amely a hatvanas évekig a mindennapok része volt.

A jövedéki adók különbsége miatt még mindig csempésznek hamisított cigarettát vagy üzemanyagot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×