Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Theresa May brit miniszterelnököt (j) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról tartandó tárgyalásuk előtt Brüsszelben 2019. február 7-én. A brit parlament alsóháza január 15-én elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Brexit-tárgyalások: még februárban újra nekifutnak

 A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása.

A brüsszeli tárgyalást követően kiadott közös közleményben arról számoltak be, hogy a két fél tárgyalódelegációi tovább fognak egyeztetni, hogy olyan megoldást találjanak, amely a lehető legszélesebb támogatottságot nyerheti el a londoni parlamentben, ugyanakkor tiszteletben tartja a bennmaradó tagállamok által lefektetett irányelveket.

Február vége előtt újabb találkozón értékeli Theresa May és Jean-Claude Juncker az előrelépést.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés. Azt is kiemelte, hogy a jövőbeli viszonyról szóló politikai nyilatkozat még módosítható, amennyiben London esetleg ambiciózusabb célokat tűzne ki maga elé. Végezetül figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Különböző lehetőségek

May tájékoztatott az előző heti londoni alsóházi elutasítás körülményeiről, és különböző lehetőségeket vetett fel a képviselők többsége által aggályosnak tartott elemek, például a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás kapcsán. Ezek részleteire azonban nem tértek ki a közleményben.

Mint írták, a "konstruktív" megbeszélés célja az volt, hogy sikerüljön megelőzni a megállapodás nélküli brit kilépést, különösen mivel mindkét fél elkötelezett a jövőbeli mély partnerségi kapcsolat kialakítása mellett, amire nagy szükség van a nyitott, tisztességes kereskedelem és a szabályalapú nemzetközi rendszer fenntartása, illetve a klímaváltozás és a terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében.

Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő elmondta, hogy Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló jövő hétfőn Strasbourgban fog tárgyalni Stephen Barclayjel, a kiválási folyamat irányításáért felelős brit minisztérium vezetőjével.

Nyers beszólások

Mint azt az Infostart is megírta, szokatlanul nyers beszólások előzték meg a brüsszeli találkozót, amelyen engedményeket akart kicsikarni a Nagy-Britannia uniós kilépését szabályozó egyezményben. A tárgyalás előtt Theresa May azt mondta, London olyan megoldást keres, amely garantálja, hogy az Egyesült Királyság "nem ragad bele" végleg az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmusba.

A vizit előestéjén, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke gyakorlatilag a pokolba kívánta a keményvonalas brexitaktivistákat. A BBC szerint Tusk megjegyzése korántsem volt véletlen és valójában arról is beszélt, hogy a brexitnek nincs alternatívája, mert nincs meg a brit politikában egy második népszavazás támogatottsága, ahol a szavazók esetleg elvetnék a kilépést.

Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×