Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Theresa May brit miniszterelnököt (j) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról tartandó tárgyalásuk előtt Brüsszelben 2019. február 7-én. A brit parlament alsóháza január 15-én elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Brexit-tárgyalások: még februárban újra nekifutnak

 A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása.

A brüsszeli tárgyalást követően kiadott közös közleményben arról számoltak be, hogy a két fél tárgyalódelegációi tovább fognak egyeztetni, hogy olyan megoldást találjanak, amely a lehető legszélesebb támogatottságot nyerheti el a londoni parlamentben, ugyanakkor tiszteletben tartja a bennmaradó tagállamok által lefektetett irányelveket.

Február vége előtt újabb találkozón értékeli Theresa May és Jean-Claude Juncker az előrelépést.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés. Azt is kiemelte, hogy a jövőbeli viszonyról szóló politikai nyilatkozat még módosítható, amennyiben London esetleg ambiciózusabb célokat tűzne ki maga elé. Végezetül figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Különböző lehetőségek

May tájékoztatott az előző heti londoni alsóházi elutasítás körülményeiről, és különböző lehetőségeket vetett fel a képviselők többsége által aggályosnak tartott elemek, például a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás kapcsán. Ezek részleteire azonban nem tértek ki a közleményben.

Mint írták, a "konstruktív" megbeszélés célja az volt, hogy sikerüljön megelőzni a megállapodás nélküli brit kilépést, különösen mivel mindkét fél elkötelezett a jövőbeli mély partnerségi kapcsolat kialakítása mellett, amire nagy szükség van a nyitott, tisztességes kereskedelem és a szabályalapú nemzetközi rendszer fenntartása, illetve a klímaváltozás és a terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében.

Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő elmondta, hogy Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló jövő hétfőn Strasbourgban fog tárgyalni Stephen Barclayjel, a kiválási folyamat irányításáért felelős brit minisztérium vezetőjével.

Nyers beszólások

Mint azt az Infostart is megírta, szokatlanul nyers beszólások előzték meg a brüsszeli találkozót, amelyen engedményeket akart kicsikarni a Nagy-Britannia uniós kilépését szabályozó egyezményben. A tárgyalás előtt Theresa May azt mondta, London olyan megoldást keres, amely garantálja, hogy az Egyesült Királyság "nem ragad bele" végleg az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmusba.

A vizit előestéjén, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke gyakorlatilag a pokolba kívánta a keményvonalas brexitaktivistákat. A BBC szerint Tusk megjegyzése korántsem volt véletlen és valójában arról is beszélt, hogy a brexitnek nincs alternatívája, mert nincs meg a brit politikában egy második népszavazás támogatottsága, ahol a szavazók esetleg elvetnék a kilépést.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×