Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos tudósítás a Frankfurti Értéktőzsde egyik alkusza mögötti képernyőn 2019. január 16-án. Az előző nap a brit parlamenti képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

A szlovák cégek egyre nagyobb aggodalommal figyelik a britek lépéseit

Nagy-Britannia Szlovákia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A rendezetlen kiválásnak senki sem örülne, mert azt az ország gazdasága is megérezné.

Szlovákiában sokan nem is tudatosították, milyen fontos gazdasági partnere az országnak az Egyesült Királyság mindaddig, míg komollyá nem vált a szigetország kilépési szándéka az Európai Unióból. A Szlovák Gazdaszövetség szerint néhány ágazat számára komoly érvágással járhat a brexit.

Eva Sadovská, a szövetség elemzője 2017-es adatokat ismertetett, ezek pedig arról tanúskodnak, hogy Szlovákia Nagy-Britanniába irányuló kivitele abban az évben elérte a 4,5 milliárd eurót. Ez a szlovák kivitelnek a 6 százaléka, ami azt jelenti, hogy az uniós tagországok közül az export tekintetében a britek az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnerei a szlovákoknak. Nagy-Britannia a kivitel szempontjából egy szinten van Ausztriával, Magyarországgal és Olaszországgal.

A brexit a legtöbb problémát a szlovák autóiparnak okozhatja. Ez az ágazat már évek óta a gazdaság zászlóshajója.

2017-ben a közlekedési eszközök kategóriában Szlovákia Nagy-Britanniába irányuló kivitele elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik Szlovákiában legyártott autó a brit piacon talált vevőre.

A Szlovák Gazdaszövetség szerint a britekkel folytatott kereskedelemre jellemző a kivitel és a behozatal közötti látványos különbség. "Az előbbi 2,5-szerese az utóbbinak, vagyis a legtöbb termékkörben több árut viszünk ki az Egyesült Királyságba, mint amennyit onnan behozunk. Kivételnek csupán a vegyszerek és a zöldségek számítanak, amelyekből többet hoznak be a britek Szlovákiába, mint amennyit a szlovákiai cégek képesek értékesíteni a szigetországban" – mondta Eva Sadovská, hozzátéve, hogy a brexit súlyos gondokat okozhat a szlovákiai exportőröknek.

"Ha a britek rendezetlen kiválása miatt az angol font durván veszítene értékéből az euróval szemben, az a szlovákiai cégeknek a kedvezőtlen átváltás miatt látványos kieséseket jelentene"

– jegyezte meg az elemző, aki a szlovákiai cégeket brit viszonylatban az elkövetkező időszakban a szokásosnál is nagyobb óvatosságra intette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×