Miközben a Trump-kormányzat inkább arról akarja meggyőzni Ukrajnát, hogy menjen bele a területet békéért alkuba a fronton előrenyomuló Oroszországgal, az európai szövetségesek továbbra is azt hangoztatják, hogy egy fegyverekkel és pénzzel megtámogatott Ukrajna meg tudná fékezni az inváziót.
Az úgynevezett „tettre készek koalíciója” vezető államainak képviselői hétfőn Londonban ülnek le Volodimir Zelenszkijjel, hogy a legújabb amerikai béketerv legutóbbi változatáról tárgyaljanak. Az ukrán elnököt nemcsak a házigazda, Sir Keir Starmer brit kormányfő fogadja, hanem ott lesz a találkozón mellette Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is.
Emmanuel Macron korábban „kapitulációra való felhívásnak” titulálta a Trump-kormányzat akkor még 22 pontos béketervét, amit a bírálók szerint az oroszok diktáltak a washingtoni csapatnak. Az elképzelést azóta az európaiak által támogatott ukránok ellenvetései nyomán puhították, aminek nyomán Oroszország nemet mondott rá. Bár olyan megjegyzések közepette, hogy egyes pontjairól lehet tárgyalni.
Közben a Kreml közölte: ha az ukránok nem adják át önként a Donbász még ellenőrzésük alatt álló részét, akkor erővel elveszik tőlük. Vasárnap ugyanakkor Pat McFadden brit munkaügyi miniszter azt mondta, hogy hétfőn Ukrajna biztonsága és önrendelkezése lesz a tárgyalások középpontjában.
„Az elv az, hogy Ukrajna döntsön a jövőjéről”
– közölte egy tévéműsorban.
A Donyeck megyében fekvő Pokrovszk de facto elvesztésével és az ukrán haderőt sújtó emberhiány miatt ugyanakkor egyre nagyobb a veszély Kijev számára, hogy nem tudja visszatartani a lendületbe jövő oroszokat.
Pat McFadden viszont ismét arra utalt, hogy Kijevnek nem kell gyorsan mentenie a menthetőt, szerinte ugyanis „a rendezés nem jutalmazhatja meg az orosz agressziót”. A britek és koalíciós partnereik még mindig ragaszkodnak hozzá, hogy bármely békemegállapodásnak magában kell foglalnia a Kijevnek adott biztonsági garanciákat, azaz, hogy az európaiak békefenntartó egységeket küldjenek Ukrajnába. Moszkva viszont sorozatosan nemet mondott erre, és inkább tovább harcol, mivel számára vörös vonal lenne, ha NATO-országok katonái lépnének ukrán földre.
Washington pedig azt jelzi magatartásával, hogy az európaiak nem tényezők az ukrajnai rendezésben, és az új amerikai nemzetbiztonsági doktrína szerint még inkább maguknak kell megoldaniuk a védelmüket.
A hétfői, londoni tárgyalás az ukránok és az őket alkura sürgető amerikaiak találkozóját követi és még mindig nem világos, hogy melyik nézet kerekedik felül. Keith Kellogg, az amerikai elnök távozó különmegbízottja szerint „nagyon közel” az alku, a két problémás pont a Donbász és a zaporizzsjai atomerőmű jövője.
Moszkva közben azt üzente, hogy a Trump-féle nemzetbiztonsági stratégia sokban egybeesik a nézeteivel. Donald Trump fia pedig felvetette: az elnök hátat fordíthat a háborús közvetítésnek. Egy dohai fórumon azt is megjegyezte: Ukrajna jóval korruptabb ország, mint Oroszország és az amerikai népnek nincs kedve tovább finanszírozni Ukrajna katonai próbálkozásait.





