INFORÁDIÓ
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert

brexit

nagy-britannia

theresa may

London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)

Nagyon unják már a britek az egész brexitfolyamatot

Nem könnyű dolog kilépni az Európai Unióból, Brüsszel igyekszik ezt nehézzé tenni, nehogy Nagy-Britannia példáját mások is kövessék. A brit parlament szintén csűri-csavarja a kilépési folyamatot, részben fontos kérdések tisztázása érdekében, részben pedig azért, mert az ellenzék módot keres a kormánybuktatásra. A szigetország népe kezd belefáradni a huzavonába.

2016. június 23-án brexitnépszavazás volt Nagy-Britanniában. Ezen több mint 30 millióan vettek részt, olyanok is, akik évek óta semmilyen szavazásra nem mentek el, a brexit kérdését azonban életbevágóan fontosnak tartották. A szavazók 51,9 százaléka az Európai Unió elhagyására, 48,11 százaléka a bentmaradásra adta a voksát. Nem nagy különbség.

Theresa May mindazonáltal tudomásul vette a többség akaratát, és új miniszterelnökként vállalta a kilépés lebonyolításának nehéz és hálátlan feladatát.

Londonnak elsősorban az unióról szóló lisszaboni egyezmény 50. paragrafusához kellett volna alkalmazkodnia. Ez kilépési szándék esetére két évet ad a feleknek a lebonyolításra.

A tulajdonképpeni időpont tehát 2019. március 29. péntek délelőtt 11 óra lenne, mely dátum vészesen közeleg, de talán végül valamivel elhalasztódhat, amihez mind a 27 tagország hozzájárulása lenne szükséges.

Az Európai Bizottság olyan döntést is hozott, hogy ha London meggondolja magát, és végül a bentmaradás mellett dönt, akkor a brexitfolyamat felfüggeszthető. Theresa May szerint ez nem lehetséges, a népszavazásban kifejezett népakarattal ellenkezne.

Két fogós kérdés merült fel a folyamat lebonyolítása során. Egyrészt a szigetországban dolgozó külföldiek és a kontinensen élő britek státusa, másrészt az ír határvonal ügye. Az első kérdést viszonylag gyorsan rendezték:

mindenki maradhat, vízumra nem lesz szükség, a vendégmunkások jogai nem sérülnek,

mint ahogyan annak a több százezernyi britnek a jogai sem, akik idős korukban meleg tájakra, például Dél-Franciaországba költöztek.

Az Ír-szigeten, az önálló és uniótag Ír Köztársaság és a lényegesen nagyobb területű, brit fennhatóságú északír tartomány közötti elválasztó vonalon eddig teljesen szabad volt az átjárás. Így lesz-e azután is, ha Nagy-Britannia kilép? Úgy tűnik, hogy a dolog megoldható.

Theresa May tervezetet dolgozott ki Brüsszellel a kilépésről. Ezt a brit parlament Alsóháza - mint nem eléggé tisztázott pontokat tartalmazó paktumot - leszavazta. Kérdés, sikerül-e márciusig elfogadható egyezményt terjeszteni a honatyák elé, avagy megállapodás nélküli brexit jöhet, aminek lennének hátrányos velejárói.

Ezek a nagy kérdések lebegnek a britek feje fölött, s bár

Theresa May fáradtnak látszik, ám elszántsága töretlen a brexit lebonyolítására.

Úgy tűnik, a britek egyre türelmetlenebbül fogadják az előálló komplikációkat. Sokan azonban azt a tanulságot vonják le a históriából, hogy jobb megszabadulni a brüsszeli bürokráciától, függetlenedjen a szigetország, éljen új világkereskedelmi lehetőségekkel, s intézze teljes mértékben maga a sorsát.

Nyitókép: WILL OLIVER

Kapcsolódó hang

A britek nagyon unják már a brexitet
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018