Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
323.29
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Nagyon unják már a britek az egész brexitfolyamatot

Nem könnyű dolog kilépni az Európai Unióból, Brüsszel igyekszik ezt nehézzé tenni, nehogy Nagy-Britannia példáját mások is kövessék. A brit parlament szintén csűri-csavarja a kilépési folyamatot, részben fontos kérdések tisztázása érdekében, részben pedig azért, mert az ellenzék módot keres a kormánybuktatásra. A szigetország népe kezd belefáradni a huzavonába.

2016. június 23-án brexitnépszavazás volt Nagy-Britanniában. Ezen több mint 30 millióan vettek részt, olyanok is, akik évek óta semmilyen szavazásra nem mentek el, a brexit kérdését azonban életbevágóan fontosnak tartották. A szavazók 51,9 százaléka az Európai Unió elhagyására, 48,11 százaléka a bentmaradásra adta a voksát. Nem nagy különbség.

Theresa May mindazonáltal tudomásul vette a többség akaratát, és új miniszterelnökként vállalta a kilépés lebonyolításának nehéz és hálátlan feladatát.

Londonnak elsősorban az unióról szóló lisszaboni egyezmény 50. paragrafusához kellett volna alkalmazkodnia. Ez kilépési szándék esetére két évet ad a feleknek a lebonyolításra.

A tulajdonképpeni időpont tehát 2019. március 29. péntek délelőtt 11 óra lenne, mely dátum vészesen közeleg, de talán végül valamivel elhalasztódhat, amihez mind a 27 tagország hozzájárulása lenne szükséges.

Az Európai Bizottság olyan döntést is hozott, hogy ha London meggondolja magát, és végül a bentmaradás mellett dönt, akkor a brexitfolyamat felfüggeszthető. Theresa May szerint ez nem lehetséges, a népszavazásban kifejezett népakarattal ellenkezne.

Két fogós kérdés merült fel a folyamat lebonyolítása során. Egyrészt a szigetországban dolgozó külföldiek és a kontinensen élő britek státusa, másrészt az ír határvonal ügye. Az első kérdést viszonylag gyorsan rendezték:

mindenki maradhat, vízumra nem lesz szükség, a vendégmunkások jogai nem sérülnek,

mint ahogyan annak a több százezernyi britnek a jogai sem, akik idős korukban meleg tájakra, például Dél-Franciaországba költöztek.

Az Ír-szigeten, az önálló és uniótag Ír Köztársaság és a lényegesen nagyobb területű, brit fennhatóságú északír tartomány közötti elválasztó vonalon eddig teljesen szabad volt az átjárás. Így lesz-e azután is, ha Nagy-Britannia kilép? Úgy tűnik, hogy a dolog megoldható.

Theresa May tervezetet dolgozott ki Brüsszellel a kilépésről. Ezt a brit parlament Alsóháza - mint nem eléggé tisztázott pontokat tartalmazó paktumot - leszavazta. Kérdés, sikerül-e márciusig elfogadható egyezményt terjeszteni a honatyák elé, avagy megállapodás nélküli brexit jöhet, aminek lennének hátrányos velejárói.

Ezek a nagy kérdések lebegnek a britek feje fölött, s bár

Theresa May fáradtnak látszik, ám elszántsága töretlen a brexit lebonyolítására.

Úgy tűnik, a britek egyre türelmetlenebbül fogadják az előálló komplikációkat. Sokan azonban azt a tanulságot vonják le a históriából, hogy jobb megszabadulni a brüsszeli bürokráciától, függetlenedjen a szigetország, éljen új világkereskedelmi lehetőségekkel, s intézze teljes mértékben maga a sorsát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×