eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Nyitókép: Pexels

Szlovákia nem vonzó a menekültek számára

Azok a szociális juttatások, amelyeket Szlovákia nyújt idegen országok állampolgárainak, egyelőre nem annyira vonzóak, hogy az illegálisan érkező menekültek és menedékkérők az országban maradjanak.

Denisa Saková szlovák belügyminiszter tájékoztatása szerint 2018-ban mindössze 178 menedékkérelmet nyújtottak be, és Szlovákia ezt csupán 6 esetben bírálta el pozitívan. „A menekültügyi eljárás folyamán a belügyminisztérium arra helyezi a hangsúlyt, hogy tényleg minden menedékkérő személyt 100 százalékosan átvilágítson biztonsági szempontból” – magyarázta Saková a menekültkérdéssel kapcsolatos szlovák álláspontot.

A belügyminiszter szerint európai viszonylatban 2018 pozitív változásokat hozott a menekültügyben. „A menedékkérők száma stabilizálódott, és az Európai Unión belül csökkenő tendenciát mutatott, ami különféle intézkedések eredményeként alakult ki” – mondta Saková.

A szíriai gyerekek esetleges befogadása kapcsán arról beszélt, hogy olyan gyerekekről van szó, akik jelenleg görögországi befogadó központokban vannak, és származási országként Szíria szerepel, de ennek ellenőrzése nem egyszerű. Példaként a 2015-ös menekülthullámot hozta fel, amikor a menekült gyermekekről sok esetben kiderült, hogy valójában nem háborús övezetből, nem is Szíriából menekültek, sőt, nem is gyermekek, hanem 17-18 éves fiatalkorúak és valójában gazdasági menekültek.

Saková hangsúlyozta, hogy a 18 évesek estében már más feltételek mellett folytatják le a menekültügyi eljárást, mint a gyerekek esetében, ezért sokan a valósnál fiatalabbnak mondják magukat, amit nagyon nehéz ellenőrizni.

A szlovák belügyminiszter szerint jelenleg Európa hatékonyabban kezeli a menekültkérdést, mint a múltban.

Elmondta, hogy a Földközi-tenger középső szakaszán, főleg Olaszország és Líbia között 80 százalékkal esett vissza az illegális migráció. Ugyanakkor bizonyos növekedés volt tapasztalható a keleti vonalon, Törökország felől Bulgária, Ciprus és Görögország irányában, a legjelentősebb emelkedést azonban Marokkó és Spanyolország között tapasztalták, itt 133 százalékkal nőtt meg a menekültek száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 18:13
×
×
×
×