Hivatalosan életbe lépett Jemenben a szaúdi vezetésű koalíció által támogatott kormány és az Iránhoz húzó húti lázadók közötti tűzszünet, bár ennek ellenére hajnalban rövid időn belül lövöldözés kezdődött a stratégiai fontosságú Hodeida kikötővárosban. A kormányerők szerint a hútik aknavetőkkel lőtték állásaikat. A tűzszünet néhány perccel korábban, helyi idő szerint éjfélkor lépett érvénybe.

A felek az ENSZ által szervezett stockholmi tárgyalásokon állapodtak meg a fegyvernyugvásról, ami az első igazán biztató fejlemény a négy éve folyó polgárháborúban, amely egyben regionális hatalmak, Szaúd-Arábia és Irán közvetett összecsapása is. Jemenben a lakosság háromnegyede, több mint 22 millió ember szorul segélyre, és a statisztika szerint közel 14-18 millióan éheznek. A háború évei alatt kétmillióan menekültek el otthonukból. Ezzel

a jemeni háború vált a világ legsúlyosabb humanitárius válságává.

A tűzszünetnek eredetileg pénteken kellett volna életbe lépnie, de késlekedést okozott, hogy heves összecsapások robbantak ki Hodeidában. A stratégiai fontosságú kikötővárost négy éve, a háború kezdetén foglalták el a lázadók, a kormányt támogató, szaúdi vezetésű koalíció és a kormányerők azonban júniusban ostromot indítottak visszafoglalására.

A kikötő különösen fontos amiatt, hogy gyakorlatilag rajta halad át az élelmiszer-, gyógyszer- és energiaimport jelentős része, a lakosság kétharmadát látja el. A szaúdiak úgy próbálták elvágni a hútik utánpótlását, hogy blokád alá vonták a kikötőket, ami csak tovább fokozta az éhezést.

A stockholmi alku értelmében ki kell vonulniuk Hodeidából, ami a nemzetközi szervezetek reményei szerint elősegíti a segély beáramlását. A felek egy olyan fogolycserében is megállapodtak, amelynek részeként több ezer harcost cserélnek ki. Emellett az alku része, hogy humanitárius korridort hoznak létre az ostrom alatt álló Taiz városhoz, és hogy akár már januárban béketárgyalásokra ülnek össze.

Azt, hogy Jemenben konfliktus robbanhat ki, már a háború előtt évekkel lehetett sejteni. A megosztott és megcsappant forrásokkal rendelkező országba befészkelte magát az al-Kaida dzsihadista szervezet. Az infrastruktúra már azelőtt vészesen lerobbant, hogy a szaúdiak és szövetségeseik légi ereje masszív bombázásokat indított volna.

A blokád nyomán az élelmiszerek és más cikkek ára olyan csillagászati magasságba emelkedett, hogy elérhetetlenné vált a legtöbb lakos számára.

A háború súlyos demográfiai változásokat is hozott:

felborul a nők és férfiak aránya, és egyes családok úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy kiveszik lányaikat az iskolából, és a helyi szokások szerint a vőlegény családja által adott javakért férjhez adják.

Bár a légicsapások megfékezték a hútikat, a lázadók még mindig ellenőrzik a fővárost, Szanát és az ország népes északi vidékeit. Az ország déli részein közben tucatnyi egyéb fegyveres csoport próbál befolyást szerezni. Esetenként az is előfordul, hogy a szaúdiakkal szövetséges, de egymással rivális milíciák csapnak össze.

Érdekes módon a jemeni háború igazán az után tűnt fel az amerikai kongresszus radarján, hogy a vádak szerint a szaúdi vezetés emberei meggyilkolták az Egyesült Államokban élő újságírót, Dzsamál Hasogdzsít. Amerikai szenátorok a múlt héten például megszavazták, hogy az Egyesült Államok többé ne vegyen részt a szaúdiak által vezetett jemeni kampányban. Bár a kongresszus alsóházában nem lehet szavazásra vinni a kérdést, a lépés nyomást gyakorol az amerikai külpolitikára.