Németországban erősödik az idegenekkel szemben érzett bizalmatlanság. Mint a lipcsei egyetem felmérése kimutatta, a németek 36 százaléka szerint a külföldiek csak azért költöznek az országba, hogy kihasználják a nagyvonalú szociális juttatásokat. A két évvel ezelőtt készült tanulmány adataihoz viszonyítva

ma már 4 százalékkal többen helyeslik az idegengyűlölet megnyilvánulásait.

A lipcsei egyetemnek a szélsőjobboldali magatartás terjedését elemző tanulmánya kimutatta, hogy a németek 36 százaléka fokozódó mértékben tart az idegen hatások túlsúlyba kerülésétől. A közvélemény-kutatás válaszadóinak több mint fele a muszlimok betelepedése miatt már idegennek érzi magát a saját hazájában. Néhány évvel ezelőtt ez az arány csak 33 százalék volt. Az aggodalomból fakadó érzés határozott és rendezvényszerű megnyilvánulásait, kiváltképpen

az idegenellenes tüntetéseket, a németek immár egynegyede melegen üdvözli,

holott még két évvel ezelőtt is, tehát a 2015-ös menekülthullám utáni esztendőben is, csak 20 százalékban helyeselték a szélsőjobboldali tiltakozó akciókat.

A felmérést ismertető Oliver Decker a demokráciát fenyegető veszélynek nevezte, hogy az idegenekkel szemben érzett gyűlölet mind jobban úrrá lesz a társadalom széles rétegein. Utalt azonban azokra az eltérésekre is, amelyek a felmérés alapján a keleti és a nyugati országrészben élők beállítottsága között mutatkozik. Így például

az egykori NDK területén élők jóval magasabb arányban, 31 százalékban utasítják el a migránsok jelenlétét az országban.

Ezt a tanulmány elkészítői arra vezetik vissza, hogy a történelmi múlt feldolgozása akadozik a keleti országrészben, ahol a tekintélyuralom tiszteletben tartása még ma is mélyen gyökerezik a lakosságban. Azonban

nemcsak az elmúlt években érkezett menekültekkel szemben erősödik az ellenérzés, hanem a zsidókkal és romákkal szemben is.

A közvélemény-kutatás válaszadóinak egy tizede szerint a zsidók ma sem illenek bele a német társadalomba. Még inkább erős a fenntartás a romákkal szemben, a válaszadók 56 százaléka szabályos félelmet érez, ha romák tűnnek fel a környékükön, következésképpen csaknem ennyien helyeselnék, ha kitiltanák őket a városokból.

A lipcsei egyetem Szélsőjobb- és Demokrácia Kutatóintézetének elemzéséből ugyanakkor kedvező jelenségekre is lehet következtetni, ugyanis kiváltképpen az egykori NDK területén a lakosság csaknem fele elégedett a demokrácia működésével, holott az ezredfordulót követően a kelet-németek még alig egynegyede nyilatkozott erről elismerően.