Infostart.hu
eur:
368.6
usd:
327.58
bux:
140050.08
2026. október 4. vasárnap Ferenc
Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

Ukrajnában is kérdéseket vet fel egy nagy nemzetközi rendezvény finanszírozása. Az idei Eurovíziós dalfesztivál döntője kapcsán felmerült, hogy az ország akár el is veszítheti a rendezési jogot. Ez valószínűleg nem következik be, ám az állami műsorszolgáltató hatalmas pénzeket kénytelen fizetni.

Ugyan az eurovíziós döntő megrendezése nem akkora pénzügyi kihívás egy országnak, mint az olimpia, de hasonlóképpen vitákat szülhet.

Most ez a helyzet Ukrajnával, amely tavaly, vitatható körülmények között, egy politikai színezetű dallal nyerte meg a „giccsparádénak” is titulált versenyt.

Ugyan Ukrajnában nem volt aláírásgyűjtés a rendezvény ellen, ennek ellenére a viták miatt február közepén 21-en mondtak fel a döntő szervezői közül az Ukrán Nemzeti Közszolgálati Műsorszóró cégnél.

A verseny gazdája, az Európai Műsorszóró Unió, más néven az EBU felszólította Kijevet, hogy tartsa a menetrendet. A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy „semmi sem fenyegeti az Eurovíziót”.

Ugyanakkor, mint az Economist magazin tudósít róla, a dalverseny is olyan költekezési versenyt indított be az országok között, aminek nyomán vitatott módon vonnak el forrásokat más projektektől.

Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

2010-ben Norvégia volt a házigazda, és 37 millió dollárt költött. A rendezés további ára volt, hogy a norvég közszolgálati médiumnak el kellett adnia a labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogát, hogy ne csússzon deficitbe.

A norvégok költekezése meg sem közelítette a dánok három évvel későbbi, 53 milliós döntőjét vagy Azerbajdzsán 2012-es, országimázsépítő és 76 millió dollárba kerülő Eurovízió-ünnepét.

Az azeriek a rendezés során az ország vízvezetékrendszerének modernizálására szánt alapot csapolták meg, hogy elkápráztathassák a világot.

Ukrajna akkor szerezte meg a döntő rendezési jogát, amikor épp nagy átalakuláson megy át az állami média. A 2014-es tüntetések és Janukovics elnök elmozdítása után létrejött új parlament törvényt fogadott el egy új és független nemzeti közszolgálati médiumról. Ez nagyon fontos lépés volt, mivel korábban a befolyásos oligarchák kezében voltak a nagy tévéadók – jegyzi meg az Economist.

Az új közszolgálati médiacég garantáltan megkapja az állami költségvetés 0,2 százalékát, csakhogy az idén ezt felemészti az eurovíziós döntő.

Emiatt tavaly novemberben már távozott az új intézmény elnöke, ami belső vitákhoz vezetett és ami miatt tovább késtek az előkészületek. Az idén pedig közel hét és félmillió dollárt vontak el a költségvetésből és pontosan ennyivel növekedtek az eurovíziós döntő rendezési költségei, amelyek az eredeti 17 millió dollárról 33 millióra ugrottak.

Ezek után mondtak le tömegesen a szervezőbizottságnál. Míg a politikusok azzal érvelnek, hogy a rendezvény sikerélményt nyújthat a nemzetnek, az egyik távozó illetékes azt mondta: még mindig nem tudja, hogy a drágára sikeredett eurovíziós döntő megerősíti vagy megöli-e hazája új közszolgálati műsorszolgáltatóját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sebességet vált a VOSZ: egy kör Brüsszelben, egy kör itthon, egy kör a kormánynál

Sebességet vált a VOSZ: egy kör Brüsszelben, egy kör itthon, egy kör a kormánynál

Gazsi Attila három hónapja vezeti a munkáltatói szervezetet, ez alatt bekapcsolta egy uniós lobbicsoportba a VOSZ-t, ahol más országok érdekképviseleteivel együtt tudnak majd bizonyos célokért küzdeni. A kormányzati kapcsolatfelvétel is megtörtént, és zajlik a vállalkozói országjárás, amely „újabb pöttyöket tesz fel a problématérképre”.
Friedrich Merz német kancellár Kijevbe érkezett a súlyos támadások után, újra lövik az Északi-hidat - Háborús híreink vasárnap

Friedrich Merz német kancellár Kijevbe érkezett a súlyos támadások után, újra lövik az Északi-hidat - Háborús híreink vasárnap

Friedrich Merz német kancellár Kijevbe érkezett, hogy Németország támogatásáról biztosítsa Ukrajnát, miután azt egyre súlyosabb támadások érik orosz részről - egyre gyakrabban célozva a civileket és az energetikai infrastruktúrát. Az ENSZ legfrissebb jelentése is a civil áldozatok számának jelentős emelkelkedéséről, illetve szexuális visszaélésekről is szól. Oroszország közben azt állítja, légvédelme szombat este nyolc óra és vasárnap reggel nyolc óra között – moszkvai idő szerint – összesen 559 ukrán drónt fogott el és semmisített meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×