Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
332.01
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

Ukrajnában is kérdéseket vet fel egy nagy nemzetközi rendezvény finanszírozása. Az idei Eurovíziós dalfesztivál döntője kapcsán felmerült, hogy az ország akár el is veszítheti a rendezési jogot. Ez valószínűleg nem következik be, ám az állami műsorszolgáltató hatalmas pénzeket kénytelen fizetni.

Ugyan az eurovíziós döntő megrendezése nem akkora pénzügyi kihívás egy országnak, mint az olimpia, de hasonlóképpen vitákat szülhet.

Most ez a helyzet Ukrajnával, amely tavaly, vitatható körülmények között, egy politikai színezetű dallal nyerte meg a „giccsparádénak” is titulált versenyt.

Ugyan Ukrajnában nem volt aláírásgyűjtés a rendezvény ellen, ennek ellenére a viták miatt február közepén 21-en mondtak fel a döntő szervezői közül az Ukrán Nemzeti Közszolgálati Műsorszóró cégnél.

A verseny gazdája, az Európai Műsorszóró Unió, más néven az EBU felszólította Kijevet, hogy tartsa a menetrendet. A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy „semmi sem fenyegeti az Eurovíziót”.

Ugyanakkor, mint az Economist magazin tudósít róla, a dalverseny is olyan költekezési versenyt indított be az országok között, aminek nyomán vitatott módon vonnak el forrásokat más projektektől.

Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

2010-ben Norvégia volt a házigazda, és 37 millió dollárt költött. A rendezés további ára volt, hogy a norvég közszolgálati médiumnak el kellett adnia a labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogát, hogy ne csússzon deficitbe.

A norvégok költekezése meg sem közelítette a dánok három évvel későbbi, 53 milliós döntőjét vagy Azerbajdzsán 2012-es, országimázsépítő és 76 millió dollárba kerülő Eurovízió-ünnepét.

Az azeriek a rendezés során az ország vízvezetékrendszerének modernizálására szánt alapot csapolták meg, hogy elkápráztathassák a világot.

Ukrajna akkor szerezte meg a döntő rendezési jogát, amikor épp nagy átalakuláson megy át az állami média. A 2014-es tüntetések és Janukovics elnök elmozdítása után létrejött új parlament törvényt fogadott el egy új és független nemzeti közszolgálati médiumról. Ez nagyon fontos lépés volt, mivel korábban a befolyásos oligarchák kezében voltak a nagy tévéadók – jegyzi meg az Economist.

Az új közszolgálati médiacég garantáltan megkapja az állami költségvetés 0,2 százalékát, csakhogy az idén ezt felemészti az eurovíziós döntő.

Emiatt tavaly novemberben már távozott az új intézmény elnöke, ami belső vitákhoz vezetett és ami miatt tovább késtek az előkészületek. Az idén pedig közel hét és félmillió dollárt vontak el a költségvetésből és pontosan ennyivel növekedtek az eurovíziós döntő rendezési költségei, amelyek az eredeti 17 millió dollárról 33 millióra ugrottak.

Ezek után mondtak le tömegesen a szervezőbizottságnál. Míg a politikusok azzal érvelnek, hogy a rendezvény sikerélményt nyújthat a nemzetnek, az egyik távozó illetékes azt mondta: még mindig nem tudja, hogy a drágára sikeredett eurovíziós döntő megerősíti vagy megöli-e hazája új közszolgálati műsorszolgáltatóját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×