Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond a Verst Logistics szállítmányozási cég telepén, a Kentucky állambeli Hebronban 2026. március 11-én. Trump a rendezvényen bejelentette: a Nemzetközi Energia Ügynökség beleegyezett abba, hogy összehangolja a különbözõ országok olajtartalékainak – mintegy 400 millió hordó kõolaj – felszabadítását az iráni konfliktus nyomán felszökött világpiaci olajárak stabilizálása érdekében.
Nyitókép: MTI/AP/Jon Cherry

Donald Trump: visszatér az orosz olajra kivetett szankció

Az amerikai elnök március 12-én oldotta fel 30 napra a tengeren rekedt, szankcionált orosz olaj- és kőolajtermékek kereskedelmi tilalmát az iráni háború miatt felborult energiapiacok megnyugtatására.

Interjút adott Donald Trump az NBC-nek, amelyben az iráni konfliktus számára legnagyobb meglepetéséről, valamint a várható katonai csapásokról beszélt. Kérdezték arról is, hogy mi várható a két hete tartó háború kezdete óta jócskán megemelkedett kőolajárakkal kapcsolatban. Erre válaszul az amerikai elnök közölte, hogy az árak hamarosan a korábbi, Amerikában rekordalacsony szintnél is alacsonyabbra mehetnek, miután „hamarosan” véget ér majd a konfliktus.

Amikor az orosz olajra kivetett szankciók ideiglenes feloldásáról szóló döntéséről kérdezték, azt mondta: „Olajat akarok a világnak. Olajat akarok.”

Hozzátette, hogy

a szankciók, amelyeket akkor vezettek be, amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, „amint véget ér a válság”, visszaállnak.

Mint ismert, világszerte 30 különböző helyszínen mintegy 100 millió hordó orosz kőolaj szabadult fel az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezetője, Kirill Dmitrijev szerint. A hirado.hu korábban azt írta, hogy az amerikai engedély a szorosból származó napi olajveszteséget figyelembe véve körülbelül öt-hat napra elegendő ellátást biztosít.

Rákérdeztek az interjúban arra is, hogy a szankció feloldását többen kritizálták, mire Trump közölte: „Meglep, hogy Zelenszkij nem akar megállapodást kötni. Mondd meg Zelenszkijnek, hogy kössön megállapodást, mert Putyin hajlandó megállapodást kötni.” Majd hozzátette: „Zelenszkijjel sokkal nehezebb megállapodást kötni”.

Az ukrán elnök a hónap elején felajánlotta, hogy segít az amerikai erőknek és szövetségeseiknek a közel-keleti iráni drónok elfogásában, felhasználva az ukrán hadsereg orosz drónok lelövésében szerzett tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban most Trump azt mondta, hogy „nincs szükségünk segítségre”, hozzátéve, hogy

„az utolsó ember, akitől segítségre van szükségünk, az Zelenszkij”.

Mindazonáltal az elnök nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az Egyesült Államok elfogadta-e Ukrajna segítségét a drónok elfogására szolgáló technológiák terén.

Zelenszkij pénteken az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy közel-keleti országok keresték meg Kijevet azzal a kéréssel, hogy osszák meg szakértelmüket az iráni Sahíd drónok elfogásában. Ezért szakértői csoportokat küldtek már három országba is.”

Szombaton korábban egy iráni politikus azt nyilatkozta, hogy Ukrajna „legitim és törvényes célpont” Irán számára, mivel Ukrajna felajánlotta a segítségét az iráni drónok elleni védekezésben.

Címlapról ajánljuk

Itt a pontos árlista a horvát sztrádák fizetős szakaszairól

A 2026-os nyári főszezonban Horvátországban továbbra sem vezetnek be időalapú autópálya-matricát, így az autósoknak a megszokott fizetőkapus rendszerrel kell számolniuk. Bár a szabad áramlású, rendszámfelismerő és megállás nélküli elektronikus útdíjrendszer bevezetése napirenden van, a horvát kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szakaszos átállás legkorábban 2026 őszén kezdődik meg, az új modell teljes körű élesedése pedig 2027. március 1-jére várható.
Fokozza a nyomást az Egyesült Államok: Irán zárolt vagyonából kárpótolnák az Öböl-menti országokat

Fokozza a nyomást az Egyesült Államok: Irán zárolt vagyonából kárpótolnák az Öböl-menti országokat

Az Egyesült Államok iráni eszközök felhasználásával finanszírozná a térségében végrehajtott iráni csapások utáni helyreállítást, ami újabb feszültséget szíthat a törékeny békefolyamatban. Teherán korábban épp 24 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni tőke felszabadításához kötötte a békemegállapodást. A hétvégén ismét fellángoltak a harcok: az amerikai erők iráni radarállomásokat támadtak a Hormuzi-szorosban, Teherán pedig ballisztikus rakétákkal válaszolt kuvaiti és bahreini amerikai támaszpontok ellen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×