A mű keretét Az ember tragédiája adja: az Úr és Lucifer örökös civódása, kettejük különös fogadása. Ezt követően kezdődik a tényleges játék, amely a magyar történelem legviharosabb időszakát eleveníti fel, kezdve a 17. századi fényes győzelmektől, mesés gazdagságtól a 20. századon át, egészen a jelenkori Esterházy család történetéig.

 Mindez kiegészül egy istenített és megtöretett apafigura alakjával, valamint apa és fia halálos, sőt halálon túli viszonyának ábrázolásával.

Van egy harmadik vonulata is a műnek: az arisztokrácia, a nemesség iránti nosztalgia és a történelmi összetartozás utáni vágy, a szétszakadt Monarchia ma is összefonódó osztrák-magyar-szlovák szála.

A színháztörténeti eseménynek számító előadást Roman Polák rendezte.

„A darabban jelen van az irónia. Az egyik oldalon ott a Mercedes Benz, mint az anyagi világ megtestesítője, Esterházy emellett arról beszél, hogy a lelki gazdagság, a saját lelkiismeretünkkel és múltunkkal való kiegyezés a legfontosabbak” – fogalmazott a rendező a szombati bemutató után.

 Dušan Jamrich színész szerint a darab felépítése bonyolult, elmondása szerint a magyar néző számára még a rejtett metaforák is érthetők, a szlovák közönségnek azonban bizonyos dolgokat a színészi játékkal kell megmagyarázniuk.

„Minél többet foglalkoztunk az Esterházy család történetével – amely nagyon sok esetben tragikus –, annál érdekesebb lett számunkra az egész. Természetesen azon kívül, hogy a legtöbb esetben komoly dolgokról van szó, megjelenik a humor, az irónia, amely remélem, segít az összefüggések megértésében“ – mondta el a színész.

Esterházy Péter műve magyar színpadon eddig csak felolvasó-színházi előadásként hangzott el. A játék a szlovák fővárosban elevenedett meg először valós színpadi formában.