A Gazprom és az Európai Unió éveken át farkasszemet nézett egymással: az unió kikényszerítette azt, hogy az orosz energiaóriás ne legyen tulajdonosa azoknak a gázvezetékeknek, amelyeken Európába szállít.

Az utóbbi hetekben azonban éppenséggel Moszkva kedvére tett a bizottság. Október végén a brüsszeli illetékesek meggondolták magukat, és engedélyezték a Gazpromnak az eddig kevéssé kihasznált Opál gázvezeték fokozottabb használatát.

A Gazprom addig csak a vezeték szállítási kapacitásának felét vehette igénybe – azért, hogy ne kerüljön domináns helyzetbe. Ez a vezeték a Balti-tengeren áthaladó Északi Áramlatról ágazik le és vezet Németország keleti részén át Csehországig.

Mindez jó hír volt az oroszoknak, akik el akarták kerülni, hogy a nyersanyag a velük rossz viszonyban álló Lengyelországon, a balti államokon és Ukrajnán haladjon át.

Rossz hír viszont az érintett államoknak – többségükben EU-tagállamoknak – amelyek így elesnek az oroszok által fizetett tranzitdíjakért. A nem uniós tagállam Ukrajna éves vesztesége 425 millió dollárra rúgna.

Brüsszel ugyanakkor nem adta ajándékba az Opál használatát. Az alku része, hogy a Gazprom riválisai prioritást kapnak a vezeték szállítási kapacitása 20%-ra, azaz ekkora arányban adhatnak el rajta áthaladó gázt hamarabb, mint az orosz cég.

Ezzel az Európai Bizottság azt akarta elérni, hogy Moszkva garantálja: a 2019-ben lejáró szerződés után is szállít majd gázt Ukrajnának.

Maros Sefovic, az unió energetikai biztosa korábban azt mondta: minden tőle telhetőt megtesz, hogy megállapodásra bírja Moszkvát és Kijevet. Október végéig ezt nem sikerült elérni, így a biztosnak péntekre egy oroszországi utat szerveztek, hogy megpróbálja tető alá hozni a megállapodást.

Oroszország éveken át folytatott gáz-háborút Ukrajnával, még azelőtt, hogy 2014-ben visszacsatolta volna a Krímet és Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus robbant volna ki, amelyben az oroszok a kijevi kormánnyal szembenálló lázadókat támogatják.

A gázvitában közben Moszkva azzal vádolta az orosz gáztól erősen függő és költségvetési gondokkal küszködő szomszédját, hogy a kedvezményes árszabás ellenére sem fizette a számlákat.

A szállítás leállítását viszont Ukrajnában és Európában is úgy állították be, hogy „Moszkva beveti az energiafegyvert” politikai érdekei védelmében.

Az oroszok most már azt akarják, hogy az IMF-hitelekre szoruló ukránok előre fizessenek. Tavaly tíz kelet- és közép-európai állam tett panaszt az Európai Bizottságnál amiért kihagyták őket abból az üzletből, melyben Moszkva továbbfejleszti az Észak-Áramlat 2 nevű vezetéket.