eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A Brexit hívei sem hittek abban, hogy nyerhetnek

A Brexit, azaz az Európai Unióból való brit kilépés hívei még a népszavazás előtti utolsó percekben is azt hitték, hogy vereséget fognak szenvedni, de nem így történt. A brit kisemberek milliói, a tradíciók őrzői billentették át a mérleg nyelvét, és az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.

A Brexit, azaz az Európai Unióból való brit kilépés hívei még a népszavazás előtti utolsó percekben is azt hitték, hogy vereséget fognak szenvedni, mivel a többség a bent maradást óhajtja, és abban reménykedik, hogy Anglia az unió tagjaként, belső reformokkal oldja meg a közösség súlyos problémáit. De nem így történt.

A brit kisemberek milliói, a tradíciók őrzői billentették át a mérleg nyelvét, és az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A helyzet egyelőre ziláltnak tűnik, de a közeljövő körvonalai kezdenek kirajzolódni.

Újabban divat az angol újságokat egyoldalas borítóba burkolni, a címlapról kell lefejteni valamiféle szenzációt vagy reklámot hirdető fedőlapot. A Sunday Times címlapját ezúttal jókora, színes karikatúra fedte el: David Cameron miniszterelnököt ábrázolja a rajz, amint a kaszinóban rulettezik, és rémülten látja, hogy mindkét pördülő dobókockán a "kilépni" szó áll.

Anglia elhagyja az Európai Uniót. A bent maradó országok élcsapata arra sürgeti Londont, hogy haladéktalanul kezdje meg a kilépés folyamatát. Különösen Bert Koenders holland külügyminiszter számára tűnik sürgetőnek a dolog, bizonyára az előállott gazdasági bizonytalanságnak szeretne mielőbb véget vetni. Angela Merkel nyugtatgatja a társait: szó szerint azt mondotta, "Nincs szükség kellemetlenkedésre a britekkel".

A kilépést nem lehet egyik napról a másikra elintézni, és London nem is nagyon siet vele. Az uniós Lisszaboni Egyezmény 50-ik paragrafusa szerint a procedúra a következő: a kilépő ország hivatalosan levélben, bejelenti ebbéli szándékát, s ezután két év áll rendelkezésre a szálak elrendezésére. Mintegy 70 megállapodást kell letárgyalni és létrehozni, hogy a gazdasági és egyéb kapcsolatok megszűnjenek vagy valamilyen más formában akár fennmaradjanak.

David Cameron a lemondási szándékát bejelentő beszédében közölte, hogy ő - mint a bent maradás hirdetésével vereséget szenvedett kormányfő - nem vállalja a kilépési procedúra lebonyolítását, ez az őt felváltó miniszterelnök feladata.

A brit kormányzó Konzervatív Párt szabályzata szerint új vezért s egyben miniszterelnököt csak a párt jelenlegi, megválasztott parlamenti képviselői választhatnak, és ez nem fog megtörténni, csak októberben, a következő pártkonferencián. Addig Európának várnia kell.

Nem ok nélkül halasztják a procedúra megkezdését a britek. Olyan elszakadást próbál létrehozni a londoni kormány, amely lehetővé teszi a társult tagság létrehozását, norvég vagy svájci mintára. Gazdasági kapcsolatok fenntartásával, utazási előnyökkel, kölcsönös egészségügyi ellátással. Így a munkaerő-bevándorlás se szűnne meg teljesen. Az angolok csupán fékezni kívánják ennek a sodrát javaslatok szerint az ausztrál pontrendszer bevezetésével, ami szükségessé tenné a munkavállaló részéről az angol nyelvtudást és valamiféle szakma gyakorlatát.

Ki lesz októberben az új brit miniszterelnök?

Egyelőre heten jelezték, hogy indulnának a megbízatásért, akik közül természetesen a népszavazási küzdelem Brexitisták táborának vezetője: Boris Johnson képviselő, volt londoni polgármester a főesélyes. A konzervatív parlamenti frakciónak két jelöltre kell szűkítenie a választékot.

Az egyik lenne Johnson, s úgy tűnik: a jelenlegi belügyminiszter asszony, a jó politikai érzéke folytán nagy tiszteletnek örvendő, keménysége következtében viszont némi tartózkodást kiváltó Theresa May a másik. Ám ő a bent maradás híve volt. De a frakció többsége úgyszintén. Érdekes lenne, ha Boris Johnsonnal szemben Theresa May-t választanák pártvezetővé, miniszterelnökké.

Amikor kihirdették a kilépés meghökkentő hírét, a Brexitisták nem rendeztek népünnepélyt. A brit Függetlenségi Párt, a UKIP vezére, Nigel Farage, aki erre várt évek óta, azt nyilatkozta, hogy június 24-ét nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani. Boris Johnson is arról beszélt, hogy ez "a nemzeti függetlenség napja". De nem volt euforikus tömeggyűlés London szívében, a Trafalgar téren, nem ugráltak Brexitisták örömükben az ottani szökőkutak medencéjébe. Kissé mindenki aggódik a nagy történelmi esemény után.

A lépés visszacsinálására tömegmozgalom indult: petíció kerül a Parlament elé a döntés megmásításáról, interneten lehet csatlakozni hozzá, a Brexit ellenzői egymásnak küldik az e-mail címet. Most négymillió körül jár a petíciót támogató bejelentkezettek száma. A legtekintélyesebb brit alkotmányjogász: Vernon Bogdanov szakvéleménye szerint a petíció nem hozhat eredményt. a népszavazás eredménye folytán a lépés visszafordíthatatlan.

Skóciában új életre kelt az elszakadási mozgalom, a regionális kormányzásra megválasztott Skót Nacionalista Párt ismét szavazást tartana arról, hogy az országrész önállósítsa magát Angliától és Wales-től. Ebben az ügyben is hallhatók szakvélemények, amelyek szerint ez nem lehetséges. De a pártot vezető kardos asszony, Nicola Sturgeon skót főminiszter minden erejével azon van, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét, kiírassák a népszavazást.

Közben hanyatlásnak indult a fontsterling ereje, némileg magával ragadva a forintot is, és lefelé tendál a tőzsde. A brit jegybank 250 milliárd font bevetésével tartja fenn a likviditást. A háttérben folyik a gazdasági szálak szövögetése. London még akkor is a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja marad, ha néhány nemzetközi bank átteszi súlypontját a kontinentális Európába.

Miért történhetett meg a történelmi lépés: miért lett elege a brit választók többségének az uniós tagságból? Elsősorban azért, mert a britek az Európai Közösséget gazdasági társulásként képzelték el, s egyre kevésbé volt ínyükre, hogy legerősebb tagjai, saját érdekükben szoros politikai egységgé akarják alakítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×