David Cameron miniszterelnök már a legutóbbi választás előtt megígérte, hogy még 2017 előtt népszavazásra bocsátja a brit uniós tagság kérdését, mégpedig mindenféle körítés nélkül prezentálva. Tehát nem úgy szerepel majd a kérdés feltevése a szavazólapon, hogy figyelembe veszi-e a szavazópolgár a feltételeket, hanem arra kell válaszolnia, hogy helyesli-e az ország bennmaradását az Európai Közösségben, vagy sem.

David Cameron azonban arra használja a népszavazás kiírásának tényét, hogy néhány téren előzőleg engedményekre kényszerítse Brüsszelt, s jóllehet, ő maga a bent maradás mellett van, hangsúlyozza, hogy engedmények biztosítása nélkül kétséges lehet a népszavazás pozitív eredménye. Ez amúgy is függ attól, hogy az unió mekkora vehemenciával erőlteti a közösség szorosabbá tételét, irányítása további központosítását, és mennyire mutatkozik hatékonynak az Európára nehezedő problémák megoldásában.

Jelenleg elsősorban azt szeretné elérni Cameron Brüsszelben, hogy nemzeti síkon határozhassa meg: a tagországokból hány vendégmunkást fogad be, és azoknak milyen szociális juttatásokat nyújt.

Az uniós bennmaradás hívei és a kilépést fontolgatók között máris nagy a küzdelem. Az igennel szavazók táborának jelentős alakjává vált William Hague volt konzervatívpárti külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet annak a veszélyére, hogy ha Anglia népe a kilépés mellett dönt, a skótok, akik erősen Európa-pártiak, felhasználják az alkalmat az elszakadásra, még akkor is, ha legutóbb skót népszavazáson nem így voksolt a többség. Hague azt is hangsúlyozza, hogy nagy hiba lenne az Európai Uniónak a világban elfoglalt pozícióját gyengíteni a brit kilépéssel. A volt külügyminiszter tudja, hogy miről beszél, európai ügyekben aktív politikusként mindig megfontolt volt, ő határozott úgy, hogy Angliába ne vezessék be az eurót.

Ugyanakkor nyomós érvet kaptak segítségül kampányukhoz a kilépés-pártiak is. Egy év végi tanulmány azt állapította meg, hogy Nagy-Britannia számára több kiadással, mint bevétellel jár az uniós tagság. Az unió, mint piac 37 milliárd 300 millió font hasznot hajtott a szigetországnak 2014-ben, de a tagsági hozzájárulás 19 milliárdot tett ki, az uniós kereskedelmi szabályok pedig, például az újrafelhasználható energiával vagy a klímavédelemmel kapcsolatos brüsszeli rendeletek, 22 milliárd font kiadással jártak. A végeredmény veszteséget bizonyít.

Már az unió munkavállalási és költözési szabadsága is problémákat okoz a szociális ellátás növekvő terhével küzdő Anglia számára, és ennek összefüggésében a migráns-ügy brüsszeli intézésével sem elégedett. Tart a beözönléstől. Az európai politika szekértője, Daniel Johnson írt erről eszmefuttatást a múlt év végén a Sunday Timesban. Budapesten járt, és vizsgálódásai során azt állapította meg, hogy a magyar kerítésépítés végtére hasznos lépésnek bizonyult. Johnson szerint fel kellene oszlatni a Csalagút franciaországi, calais-i bejáratánál, az ott felépített pengedrót védőkerítésnél létrejött, a helyiek által dzsungelnek nevezett, többezer lakójú közel-keleti migránstelepet.

Az év vidám eseményének ígérkezik II. Erzsébet királynő kilencvenedik születésnapjának a megünneplése. A királynő 1926. április 26-án született, de az ünneplést hagyományosan júniusban tartják, a gárda zenés díszszemléjével, akkor ugyanis már kedvezőbb az időjárás.

Most május 12 és 16 között, négy napon át ünneplik a kerek születésnapot. Az esténként rendezendő parádéhoz készen állnak majd a hagyományos windsori lovasverseny tribünjei és porondja, az ősi királyi vár udvarán.1500 szereplő eleveníti fel a világháborús évek emlékét, az esküvő és a koronázás örömét. Új-Zélandtól Azerbajdzsánig, Kanadától Chiléig, Ausztráliától Ománig a világ minden sarkáról érkeznek a szereplők, és persze 900 ló, valamint száz dudás is része lesz a parádénak.