A Guardian cikke arra az Edward Snowden-re hivatkozik, aki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnél szigorúan titkos adatok százait gyűjtötte össze, hogy ezeket - állítólag lelkiismereti okokból - óriási szenzációt keltve, a világ elé tárja. Snowden a felelősségre vonás elől Oroszországba menekült, jelenleg is ott rejtőzik.
Snowden és a Guardian szerint még 2008-ban történt, hogy a brit hírszerzés kiképzési gyakorlat keretében kipróbálta, be tud-e hatolni száloptikás e-mail továbbító rendszerekbe, majd amikor sikerrel járt, tíz percen át hallgatta le és rögzítette világlapok és sajtóorgánumok munkatársainak az üzenetváltásait, mintegy 70 ezer e-mailt. Sok érdektelen anyag mellett fontos főszerkesztői utasításokat és bizalmas szövegeket is ellopott. E sikeres kísérlet után a hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy egyes tényfeltáró újságírókat listáznia kell, különösen azokat, akik katonai ügyek után kutakodnak, mert épp olyan nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek, mint a terroristák.
Most, hogy mindez kiderült, több mint száz szerkesztő küldött közös levelet David Cameron miniszterelnökhöz, tiltakozva a lehallgatás miatt, és az ellen, hogy egyes újságírók megfigyelés alá kerültek. Több vezető sajtóbeosztott ügyvédhez fordult, s a jogászok új, a lehallgatásokat tiltó törvény meghozatalát szeretnék elérni.
De a tizenhét halálos áldozatot követelő, legújabb párizsi terrocselekmények után, több más európai politikus mellett, David Cameron miniszterelnök is azt nyilatkozta, hogy az elhárítás számára biztosítani kell az elektronikus adatgyűjtés lehetőségét.
Tragédia a Balatonnál, a nemzetközi sajtó is beszámolt róla