Tovább erősödött a nemzetközi piacokon az amerikai dollár, miközben az euró árfolyama esett a leginkább az amerikai valutával szemben.

A piaci szereplők arra fogadnak, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank beindítja a "pénznyomdát". Így értelmezték Mario Draghi elnök megjegyzését arról, hogy az idén nehezebb lesz megőrizni az árak stabilitását.

Ezt követően a hétvégén a Spiegel német hírmagazin arról írt, hogy Németország elfogadná Görögország kilépését az eurozónából, ha a baloldali Sziriza párt nyerné a januári előrehozott választásokat. Mindez tovább gyengítette az eurót.

A pénzpolitika formálóit az is aggasztja, hogy az euro-övezetben a szerdán várható adatok szerint 6 éve először, eshettek az árak, azaz fennáll a gazdaságot bénító defláció veszélye.

Ebben a környezetben fontolgatja a pénznyomtatás beindítását az EKB. Az angol Quantitative Easing kifejezés miatt QE-ként is emlegetett politika lényege, hogy az Európai Központi Bank - az amerikai FED és a Japán Központi Bank korábbi lépéseihez hasonlóan - elkezdi felvásárolni az Eurozóna országainak államadósságait.

A "pénznyomtatás" célja, hogy felpörgesse a stagnáló európai gazdaságot - eredményességéről viszont vitatkoznak a közgazdászok és a politikusok is.

Az EKB valószínűleg már január 22-én dönt a lazításról - ekkor ül össze az igazgatótanács először az újévben, hogy meghatározza a pénzpolitikát.

Német politikusok az óév utolsó napjaiban keményen bírálták az Európai Központi bank kamatpolitikáját. Wolfgang Schauble pénzügyminiszter szerint az intézmény ahelyett, hogy struktúrális reformokra késztetné az európai gazdaságokat, gyakorlatilag felkarolja azokat, akik rosszul gazdálkodtak.

Draghi azonban értésre adta, hogy Berlin ellenkezésre ellenére is fenntartja az "olcsó pénz politikáját", amelynek része lehet a QE is.

A Financial Times 32 vezető közgazdászt kérdezett az Európai Központi Bank tervezett adósságfelvásárlási döntéséről. A legtöbb válaszadó szerint Draghi elképzelése nem hozza meg a kívánt eredményt.

A megkérdezett közgazdászok többsége szerint lassú marad a gazdasági növekedés és az infláció üteme, hacsak nem engedik meg a Valutaúnió gazdaságainak, hogy a költségvetési hiányokat növelő, masszív befektetési programokba kezdjenek.

Az FT-nek nyilatkozó legtöbb közgazdász arra tippel, hogy az EKB 500 milliárd eurót pumpál majd az európai gazdaságokba az Újévben.