A fal mentén szolgálatot teljesítő határőrök tűzparancsot kaptak a menekülési kísérletek meghiúsítására, és így csaknem 150-en vesztették életüket a berlini falnál, amely a NDK bukásáig, 1989 végéig állt fenn.

Az utolsó menekülési kísérlet 1989 tavaszán történt és emberélet kioltásával végződött. Röviddel ezután a keletnémet kommunista rendszer megbukott és 1989 késő őszén megtették az első lépéseket a Berlint kettéosztó 155 kilométer hosszú fal lebontására.

A Megbékélés kápolnában ma délelőtt tartott Isten tiszteletet követően Klaus Wowereit főpolgármester koszorút helyezett el az áldozatok emlékművénél. Becslések szerint közel ezren vesztették életüket a bel-német határon menekülési kísérlet közben. A német fővárost kettéosztó fal mentén bizonyíthatóan 138-an véreztek el a keletnémet határőrök golyózáporában.

Miután az évek során az akkori NDK-ból kiváltképpen Nyugat-Berlinen át közel 3 és fél millióan távoztak nyugatra, a keletnémet kormány - Moszkva egyetértésével - 196. augusztus 13-án megkezdte az általuk antifasiszta védőfalnak nevezett határlétesítmény megépítését, amely 28 éven át dominálta a városképet.

Ezzel egyidőben nekiláttak a közel 1400 kilométer hosszú bel-német határ áthatolhatatlanná tételének is. Az aknazárat idővel önműködő lőfegyverek váltották le, amelyek azonnal minden irányba golyózárt bocsátottak ki magukból, ha a határsávban mozgást észleltek.

Miután Németország újraegyesült, az egykori határsávot jórészt ökológiai övezetté alakították, miközben az akkori kancellár, Helmut Kohl ígéretet tett arra, hogy az addigi NDK öt éven belül virágzó ország lesz. Noha még ma is érvényben van az úgynevezett szolidaritási járulék, amelyet a keleti tartományok gazdasági fellendítésére rendeltek el, a felfejlődés üteme akadozik.

A legfrissebb adatok szerint a konjunktúra a volt Nyugat-Németországban idén legalább kettő százalék lesz, de az egykori NDK-ban alig fogja elérni az 1, 8 százalékot.

Hasonlóképpen a bérek és a nyugdíjak is elmaradnak a nyugati országrész lakóinak fizetése, illetve nyugdíja mögött, ezért ma, nyári szabadságáról visszatérve, Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy lépéseket tesz a probléma orvoslására. Merkel szerint hat éven belül ki kell egyenlíteni a nyugdíjszintek közti különbséget. Jelenleg a keletnémet nyugdíjak közel 10 százalékkal alacsonyabbak.