Amerika autósnemzet, és ha valóban egy politikuson múlik, hogy a polgárok mennyit fizetnek a benzinkútnál, akkor az a politikus eláshatja magát.

Republikánus ellenfelei most Barack Obama elnök számlájára írják a drága üzemanyagot. A benzin gallonja kezdi elérni a négy dolláros lélektani határt. Magyar szemmel nézve persze nem nagyon érthető a panasz: egy literre átszámolva 222 forintra jön ki a benzin. Abban, hogy az amerikaiak még többet fizetnek majd, több tényező is szerepet játszik: például, hogy az úgynevezett nyári típusú benzint drágább előállítani a közel-keleti feszültség miatt, de sokak szerint Obama többet is tehetne az alacsonyabb árakért.

Az elnök szerint republikánus ellenfeleinek annyi az energiastratégiája, hogy ahol lehet, fúrni akarnak és közben nem akarják megszüntetni Amerika függőségét a külföldi olajtól. Azt állítja, hogy az amerikai olajipar a korábbinál is több olajat termel ki, ám ellenfelei szerint még többet tudna, "ha nem kötné gúzsba a szabályozás".

Obama mindeközben azzal kampányol, hogy az energiapolitikának több lábon kell állnia, és a zöld energia támogatásával próbál híveket szerezni. Arra sürgette a Kongresszust, hogy vonja vissza az olajcégeknek adott kedvezményeket, és a pénzt inkább fektesse zöld projektekbe. "Amíg elnök vagyok, addig nem adom fel a tiszta energiáról szóló ígéretemet" - mondta egy nevadai napelemgyárban. A zöld ágazatnak égetően fontos a támogatás: a napelempiac kétharmadát kínai termékek uralják, és az amerikai gyártók arra panaszkodnak, hogy dömpingáron hozzák be azokat az országba.

"Egyes politikusok mindent megtesznek, hogy ne lehessen közpénzeket fektetni a napenergiába" - vágott vissza Obama a republikánus elnökjelölt aspiránsoknak. A legvalószínűbb jelölt, Mitt Romney ugyanis arra utalt, hogy ő jelenítené meg a "gazdasági szabadságot", míg Obama "a munkahelyeket megszüntető szabályozást".

Amiatt is támadás érte, hogy eddig nem engedte a hétmilliárd dolláros és vitákat kavaró, 1100 mérföld hosszú Keystone XL olajvezeték Kanadáig történő meghosszabbítását, ami extra olajjal látná el az amerikai finomítókat. A híresen Republikánus Oklahoma államban kampányolva ellenfeleit vádolt azzal, hogy nem adtak neki elég időt a környezeti hatástanulmányra, de ugyanakkor elrendelte egy éven belül építsék meg a vezeték déli szakaszát.

Az északi, Kanadáig érő szakaszról csak egy év múlva akar dönteni, de a republikánusok szerint így 20 ezer munkahely létrehozása csúszik. Obama már három éve csatázik az olajiparral és eddig nem sikerült elérnie, hogy vonjanak meg a cégektől néhány túl nagylelkűnek tűnő adókedvezményt. A vállalatok például a sikertelen fúrások költségeit azonnal és nem öt év alatt leírhatják az adójukból, amivel milliárdoktól esik el az amerikai költségvetés. Kérdés, hogy a technikai részletek mennyire izgatják fel a benzinkutaknál egyre idegesebbé váló polgárokat.