Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf

Hibázott-e a rendőrség Toulouse-ban?

Elszabadultak a politikai indulatok Franciaországban a toulouse-i gyilkos elleni fellépés miatt, a baloldali ellenzék a rendőrség elitalakulatának fellépését, a belügyminisztert és a titkosszolgálatokat vádolja.

Alig ért véget csütörtökön Toulouse-ban a három zsidó kisgyermek, egy fiatal rabbi és további három francia katona meggyilkolásával gyanúsított férfi elleni rendőrségi támadás, amely a 24 éves elkövető, a magát az iszlám szent harcosának és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tagjának mondó Mohamed Merah halálával végződött, a politikai polémiai újfent kirobbant Franciaországban.

A baloldali ellenzék, illetve a média által megszólaltatott szakértők egy része úgy véli, hogy a terrorista ellen másképp is fel lehetett volna lépni. A rendőrség elitalakulata, a RAID konkurensének számító csendőrségi különleges alakulat, a GIGN alapítója például úgy vélte, hogy könnygázgránáttal kellett volna kifüstölni Merah-t a lakásból, ahová elbarikádozta magát.

A RAID volt tagjai azonban azt mondják, nem krimiről, hanem valóságos akcióról volt szó, amelynek során az elitalakulat mindent megtett, ami emberileg és szakmailag lehetséges volt. Emlékeztetettek arra, hogy a rendőrök az életüket kockáztatták, amikor a deklaráltan további gyilkosságokat elkövetni akaró férfi lakásába behatoltak.

A zöldpárt elnökjelöltje, a norvég származású, erős akcentusa miatt a média egy részében sokat gúnyolt Eva Joly egyenesen a belügyminiszter lemondását követelte, azt állítva, hogy politikai célokra használta fel az esemény "nyújtotta" lehetőséget. A kormánypárti politikusok körében erős felháborodást keltett, hogy Francois Hollande biztonságügyi szakértője a rendőrségi akció kellős közepén egy Twitter-üzenetben a kommandósokat bírálta, amiért "nem képesek elkapni egy magányos elkövetőt".

A kritikák másik része a titkosszolgálatokat érinti, sokan azt kérdezik ugyanis, miképpen lehetséges, hogy az Afganisztánt és Pakisztánt megjárt, többszörösen büntetett előéletű Mohamed Merah nem állt folyamatos megfigyelés alatt? Francois Fillon miniszterelnök erre azt mondta, a szolgálatok egy ideig figyelték ugyan a férfit, de semmi jel sem utalt arra, hogy merényletek elkövetésére készült volna.

A hatóságok most azt vizsgálják, hogy Mohamed Merah-t kik támogathatták akciója kitervelésében és elkövetésében. A férfi családtagjainak előzetes letartóztatását meghosszabbították.

Bírálnak a zsidó szervezetek

Az ügy egy másik, a mértékadó média által alig említett vetületéhez tartozik, hogy több zsidó vagy a zsidósággal, illetve Izraellel szimpatizáló szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett Catherine Ashton európai külügyi és biztonságpolitikai főképviselő eltávolítása érdekében. A kezdeményezőket és amúgy az izraeli kormányt a politikusasszony azzal haragította magára, hogy párhuzamot vont a toulouse-i zsidó gyermekek meggyilkolása és a gázai palesztin gyermekek sorsa között.

Az öt szervezet által megfogalmazott, az internetre is föltett petíció készítői azt állítják, hogy Catherine Ashton folyamatos Izrael-ellenes megnyilvánulásai közvetett módon ugyan, de nagymértékben hozzájárultak a zsidók elleni gyűlölet igazolásához és az antiszemitizmus újbóli megerősödéséhez Európában.

A toulouse-i eset kapcsán egyébként Richard Prasquier, a franciaországi zsidó szervezetek szövetségének elnöke a francia médiát bírálta, amiért rendszeresen palesztin-párti álláspontot képvisel, és ezzel hozzájárul Izrael és a zsidóság megbélyegzéséhez.

A franciaországi zsidó vezetők egy része egyébként már hónapok óta figyelmeztet, hogy az igazi Izrael-ellenes erők Franciaországban baloldalon, például a zöldek között találhatók, csaknem feltétel nélküli palesztin-párti politikát folytatnak, és vezetőik, illetve tagjaik között hemzsegnek a volt kommunisták és trockisták.

A Le Figaro egyik vezető publicistája, Ivan Rioufol Mohamed Merah kapcsán rendkívül kritikus hangvételű írásban bírálta a baloldali "moralistákat", szerinte ugyanis konformista gondolkodásmódjukkal és a politikai korrektséget a valóságnál is fontosabbnak tartó magatartásukkal ők maguk "költötték" ki a toulouse-i szörnyet.

Most életnagyságban láthatják a radikális "náciszlámizmus" megnyilatkozását, amelyet eddig gyávaságukban és elvakultságukban mindenáron tagadni akartak - fogalmaz a szerző cikkében, amelyet a zsidó cégvezetők és szakemberek szervezetének honlapja teljes terjedelemben átvett.

Szintén nagy visszhangot váltott ki a Le Point liberális hetilap egyik publicistájának az írása, melyben Philippe Tesson azt állítja: a terrorista esete megmutatta, hogy Nicolas Sarkozy messze alkalmasabb államfőnek, mint a szocialista Francois Hollande vagy a centrista Francois Bayrou, ez utóbbiak ugyanis szerinte méltatlan módon viselkedtek a tragédia első napjaiban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tart délután kettő óta a Kutyapárt, három órakor elkezdődött a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Újraírják Brüsszelben az Európai Unió hatalmi egyensúlyát, ami könnyen egy intézményközi kereszttűz közepére állíthatja Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Az Európai Parlament ugyanis új biztosítékokat követel az Európai Bizottsággal kötött keretmegállapodásban, hogy a szerződésekben rögzített jogköreit a mindennapi uniós döntéshozatalban is kézzelfoghatóbbá tegye. A frissített szöveg az EP-t a tagállamokat tömörítő Európai Tanáccsal egyenrangú társjogalkotóként kívánja elismertetni. A megállapodás ugyanakkor a tagállamok régi fenntartásai közepette születik, és igyekszik úgy bővíteni a parlamenti kontrollt, hogy formálisan ne borítsa fel az intézményi egyensúlyt. A valódi tét nem az aláírás pillanata, hanem az, hogy 2026 után a gyakorlatban mennyire tudja a Parlament következetesen kikényszeríteni az új jogokat, és hol húz ellenállási vonalat a Tanács.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×