Az Államtanács határozata a francia kormány és a gázszolgáltatók között több hónapja zajló vita újabb állomását jelenti. A Fillon-kabinet szeptember végén döntött arról, hogy a jövő májusban esedékes elnökválasztásokig nem engedi emelkedni a lakossági földgáz árát, és a gázszolgáltatók, köztük a gyakorlatilag piaci monopóliumot élvező GDF Suez, rögtön jelezték, hogy megtámadják a határozatot.

A szolgáltatók dühét azt váltotta ki, hogy a kormány egy éven belül kétszer élt az árak befagyasztásának lehetőségével, s ez csak a GDF Suez számára közel 400 millió eurós bevételkiesést okoz az idén. Az Államtanács, amely egyfelől a végrehajtó hatalom tanácsadó testületeként működik, másrészt azonban a közigazgatási jogvitákban a fellebbviteli bíróság szerepét is betölti, a gázszolgáltatóknak adott igazat.

Határozatában kimondta ugyanis, hogy 8,8-10 százalékkal kellene felemelni a gázárakat ahhoz, hogy a szolgáltatók fedezni tudják beszerzési költségeik emelkedését. Az Államtanács mindehhez azt is hozzátette, hogy az árak befagyasztása közvetlenül veszélyezteti a gázpiacon az utóbbi időben megjelent kisebb szolgáltatók fennmaradását, és így egy egészséges konkurencia kialakulását a francia piacon.

A testület döntése a jelek szerint felkészületlenül érte a francia kormányt, Eric Besson energiaügyi miniszter ugyanis szerdán csak annyit mondott az ügy kapcsán, hogy mindenképpen meg akarják akadályozni az árak drasztikus megugrását, és egyelőre ennek a mikéntjét keresik.

Elemzők szerint azonban a Fillon-kabinet ezúttal csapdába került, amennyiben ugyanis az Államtanács által jelzettnél alacsonyabb mértékű áremelést engedélyeznek, úgy azt a szolgáltatók újra megtámadhatják, ha azonban közvetlenül a tél beállta előtt engedik a lakossági gáz a tíz százalékos drágulását, annak beláthatatlan politikai következményei lehetnek.

Annyi bizonyos, hogy rendkívül kényes témáról van szó, az energia ugyanis Franciaországban is egyre komolyabb tételt jelent a háztartások költségvetésében, a gáz ára például az elmúlt hat év alatt nem kevesebb, mint 60 százalékot emelkedett.

A gázárak kiszámítását egyébként fogyasztóvédelmi egyesületek már évek óta bírálják, szerintük ugyanis az kifejezetten hátrányos a fogyasztók számára, mivel a hosszú távú, a magas kőolajárhoz kötött szerződések alapján végzik el. Ami azt eredményezi, hogy azok akkor sem mozdulnak, ha a gáz ára éppen csökken a piacokon.