A Fillon-kormánynál az verte ki a biztosítékot, hogy áprilisban gyakorlatilag húsz százalékkal ugrott meg a közúti balesetek halálos áldozatainak száma, ami egészen pontosan 59 halottal többet jelent, mint 2009 áprilisában. A statisztikákból az derül ki, hogy a tragédiákat legnagyobb részben az ittas vezetés és az ezzel összefüggő gyorshajtás okozta, de minden tizedik baleset a mobiltelefonáláshoz köthető.

A legkomolyabb intézkedések egyébként a gyorshajtás megfékezését célozzák, a rendőrség ezért további ezer radart helyez el, és az azokra figyelmeztető táblák leszerelése mellett a kormány a navigációs eszközökben, azaz a GPS-ekben elhelyezett radarjelzők használatát is megtiltotta.

Aki ez utóbbi szabályt megszegi, 1500 eurós, mai árfolyamon közel négyszázezer forintos pénzbírságra számíthat, és automatikusan hat pontot veszít a jogosítvány megszerzésekor hivatalból kiutalt tíz pontjából. A radarjelző rendszerek eladói sem kerülik el a szabályozást: ezentúl két év börtön és 30 ezer eurós, azaz csaknem nyolcmillió forintos pénzbüntetéssel sújtják az ilyen rendszerek kínálóit.

A legsúlyosabb büntetésre a megengedett sebességhatárt legalább ötvennel túllépők számíthatnak, az ilyen cselekedet ugyanis bűncselekménnyé válik, és azért a korábbi 1500 helyett ezentúl 3750 eurós, azaz közel egymillió forintos pénzbüntetés szabható ki, és ez hat pont levonásával, valamint a gépkocsi helyszíni elkobzásával egészül ki.

A megengedett 0,5 ezrelékes alkoholszintet túllépőktől a korábbi hat helyett ezentúl nyolc pontot, a vezetés közben mobilozóktól pedig kettő helyett hármat vonnak le. A szigorítás a motorosokra, robogósokra is kiterjed, nekik ezentúl kötelező módon fényvisszaverő mellényt kell viselniük, és ellenőrzésük megkönnyítése érdekében a rendszámtáblájukat a jelenleginél nagyobbra kell cserélniük.