Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 21. szombat Eleonóra
Egy ember fogja a fájó térdét.
Nyitókép: Pixabay

Egy sor krónikus mozgásszervi betegség kezelését hozhatja el egy új kutatás

A kutatók megtalálták, melyik természetes folyamat felelős a tartósan káros immunválaszokért, így később akár mesterségesen is csökkenthető a fájdalmas, krónikus gyulladást okozó sejtek száma.

Brit kutatók azonosítottak egy természetes mechanizmust, amely segít megfékezni a krónikus gyulladást. A zsírsavalapú molekulák, az úgynevezett epoxi-oxilipinek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a szervezet immunválasza ne váljon tartósan károssá. A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmány szerint e molekulák szintjének mesterséges emelésével csökkenthető a gyulladásban részt vevő immunsejtek száma. Ez a felfedezés új terápiás lehetőségeket nyithat meg az ízületi gyulladás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében – írja a Science Daily cikke nyomán a Portfolio.

A University College London kutatói laboratóriumi körülmények között okoztak gyulladást az önkéntesen alkarjában. A 48 alanyt két csoportra osztották: az egyik csoport tagjai a gyulladás kiváltása előtt két órával, míg a másik csoport résztvevői a gyulladás megjelenése után négy órával kaptak egy GSK2256294 kódjelű gyógyszert vagy placebót.

Az említett készítmény a szolubilis epoxid-hidroláz (sEH) nevű enzimet gátolja, amely normál körülmények között lebontja az epoxi-oxilipineket.

Az enzim blokkolása révén megemelkedett e védő lipidmolekulák szintje. Ennek hatására mindkét csoportban jelentősen csökkent az úgynevezett intermedier monociták mennyisége a vérben és a szövetekben egyaránt. Ezek az immunsejtek a krónikus gyulladás, szövetkárosodás ismert okozói.

A kezelésben részesülő önkéntesek fájdalma gyorsabban enyhült, viszont a látható tüneteik, tehát a duzzanat és a pirosság nem változtak említésre méltóan. A kutatók kimutatták, hogy egy specifikus epoxi-oxilipin, a 12,13-EpOME a p38 MAPK jelátviteli útvonal gátlásán keresztül fejti ki hatását, megakadályozva a monociták káros átalakulását. Ezt a mechanizmust laboratóriumi kísérletekkel, valamint egy p38-gátló szert kapó önkéntesek bevonásával is megerősítették.

A tanulmány különösen jelentős, mert az alanyokon olyan gyógyszert alkalmaztak, ami emberek esetén is biztonságosan használható.

Az UCL professzora, Derek Gilroy szerint ez az első olyan vizsgálat, amely az epoxi-oxilipinek működését gyulladásos folyamatok során emberekben térképezte fel. Az eredmények közvetlen hatással lehetnek az autoimmun betegségek gyógyítására, mivel a felhasznált hatóanyag átpozicionálható lehet krónikus gyulladásos állapotok kezelésére. Ez különösen fontos, mert a területen kevés jelenleg a hatékony terápia.

A kutatás következő lépése a klinikai tesztelés lesz, melynek során sEH-gátlókat tesztelnének reumás ízületi gyulladásban, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő pácienseken. A tanulmány fő szerzője, Olivia Bracken szerint az inhibitorokat a meglévő kezelések kiegészítéseként lehetne alkalmazni annak vizsgálatára, hogy képesek-e lassítani vagy megelőzni az ízületi károsodást.

Címlapról ajánljuk
Egyre több az erőszakos cselekmény, szigorítás jön a német vonatokon és pályaudvarokon

Egyre több az erőszakos cselekmény, szigorítás jön a német vonatokon és pályaudvarokon

Mélyen megrázta Németországot a közelmúltban az a haláleset, amely Rajna-vidék-Pfalz tartományban egy vasúti szerelvényen történt. Egy jegyellenőr munkavégzés során vesztette életét, amikor egy „potyautas” végzetesen bántalmazta őt. Napokkal később vált ismertté, hogy a német vonatokon és a pályaudvarokon a múlt évben csaknem 6000 bűncselekmény történt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Európa már nincs válaszúton

Európa már nincs válaszúton

Európa nem maga választotta az új geopolitikai helyzetet, de döntenie kell, hogy a Trump-korszak sokkja után a tagadás és kivárás stratégiáját követi-e, vagy valódi alkalmazkodásba kezd. A gyász öt fázisát leíró modell alapján az unió talán már túl van a haragon és az alkudozáson, de korántsem biztos, hogy eljutott az elfogadásig – különösen, ha még mindig abban bízik, hogy Washingtonban hamarosan visszafordul a széljárás. A Mercosur- és India-megállapodások, a védelmi kiadások növelése és a stratégiai autonómia körüli viták mind arról árulkodnak, hogy Európa keresi a helyét egy bizalmatlanabb, töredezettebb világrendben. A kérdés az, képes-e középhatalmi stratégiát építeni áldozatok árán is, vagy tovább sodródik a nagyhatalmak döntései között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×