Az ügy januárban már a legmagasabb adminisztratív fórumot, az állami tanácsot is megjárta, és az ott székelő bírák jóváhagyták az integrációs miniszter döntését, az erről szóló határozatukban pedig úgy fogalmaztak, hogy a férfi által vallási megfontolásokból választott életmód "nem összeegyeztethető a köztársaság értékeivel", ezért nem teljesíti a honosításról szóló törvény feltételeit.
A muzulmán nők egész testét és arcát eltakaró fátyol kérdése hónapok óta téma Franciaországban, a kormányzó Népi Mozgalom Uniója be akarja tiltani viselését a köztereken és az állami intézményekben. S bár egyelőre még nem született erről törvény, az állam adminisztratív eszközökkel igyekszik büntetni ezt a viseletet.
A most elutasított férfi előtt az állami tanács legutóbb 2008-ban hagyott helyben egy hasonló döntést: akkor egy elfátyolozott nőtől tagadták meg az állampolgárságot, aki egyébként szintén marokkói származású volt.
Az anyagtól és szabástól függően burkának vagy nikábnak nevezett fátyolról zajló vitát a társadalom és a politikai pártok egy része diszkriminatívnak és méltatlannak tartja. Az egyik ellenző, a forradalmi kommunisták pártjából alakult Új Antikapitalista Párt például azzal igyekszik feltűnést kelteni, hogy az ország déli régiójában egy elfátyolozott muzulmán nőt indít a helyhatósági választásokon.
A jelölés kapcsán a trockista törpepárt vezetője a francia lapok fogalmazásával élve "szemrebbenés nélkül azt merte mondani", hogy egy nő egyszerre lehet feminista, világias szemléletű és viselheti az ominózus fátylat.
Újfajta bűncselekménytípus jelent meg Ferihegyen, léptek a rendőrök