Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás

Fejlesztésre kell fordítani a "hazafias hitelt"

Várhatóan harmincötmilliárd eurós (950 milliárd forintos) hitel felvételét javasolja a francia államnak az a bizottság, amely az államfő kezdeményezésére állt fel idén augusztusban, és amelynek az volt a feladata, hogy meghatározza azokat a legfontosabb cselekvési irányokat, befektetéseket, amelyekre a leendő nagy nemzeti kölcsönt érdemes majd fordítani. A szakirodalom által hazafias hitelként is emlegetett kölcsönfelvételi formáról Nicolas Sarkozy idén júniusban beszélt először a parlamenti képviselőknek a versailles-i kastélyban tartott rendhagyó beszédében, és akkor azt a válságkezelés egyik lehetséges eszközeként mutatta be.

Az elnök az ügy nemzeti jellegét azzal is igyekezett aláhúzni, hogy a leendő kölcsönnel kapcsolatos stratégia kidolgozására külön testületet állított fel, melynek vezetésére két egykori miniszterelnököt, a jobboldali Alain Juppét és a szocialista Michel Rocard-t kérte fel.

A huszonkét tagú bizottság három hónap alatt készítette el jelentését, és azt jövő csütörtökön adja át az államfőnek. A dokumentumban a szakértők hangsúlyozzák: a hitelnek csak akkor van értelme, ha az arra szolgál, hogy felkészítse Franciaországot "a jövő kihívásaira" és "biztosítsa az átmenetet egy újfajta fejlődési modell felé".

E célból hét területet határoztak meg, amelyekkel a kormánynak kiemelkedően kell foglalkoznia. A felsőoktatás, valamint a hozzá kapcsolódó kutatások támogatására nem kevesebb mint tíz milliárd eurót (270 milliárd forint) javasolnak, melynek egy részét az egyetemek mellett működő, azok finanszírozására szolgáló alapítványok feltőkésítésére fordítanának. Ami mellesleg a francia felsőoktatás szerveződését az amerikai egyetemek mintájára szabná át.

A testület kiemelt támogatást javasol a digitális, valamint a biogazdaság fejlesztésére - ez utóbbi alatt egyebek mellett a gyógyszer- és egészségügyi kutatásokat kell érteni -, a környezetkímélő technológiák kidolgozására és bevezetésére, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokra és beruházásokra.

A fentiek mellett a "jövő városa" program keretében egy olyan alap létrehozását javasolják, amelyből az épületek, lakások környzetkímélőbbé tételét - azaz egyebek mellett hőszigetelését -, valamint a hatékonyabb és környezetkímélőbb településszervezés és közlekedés kialakítását finanszírozzák majd. A "jövő mobilitása" címszó alatt pedig azokról a pénzekről esik szó, amelyeket az elektromos gépkocsikat, a működésükhöz szükséges akkumulátorokat, valamint a "holnap" helikoptereit és repülőgépeit érintő kutatás-fejlesztésekre kell fordítani.

A Juppé-Rocard testület óva int attól, hogy a leendő hitel akármilyen kis részét működtetésre vagy fenntartásra fordítsák, és bár a pénzek elköltésének szigorú követését és ellenőrzését javasolják, azt újabb állami struktúra - például egy újabb minisztérium - felállítása nélkül kívánják megvalósítani.

A kérdésről valószínűleg februárban születik végleges döntés, az államfő ugyanis a nyári bejelentése alapján várhatóan három hónapot ad a Fillon-kormánynak, hogy a jelentést konkrét cselekvési tervvé alakítsa, illetve, hogy eldöntse: a javasolt pénzösszeget közvetlenül a francia állampolgároktól vagy a pénzpiacokról szerzi-e majd be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×