A világ közvéleménye már megszokta, hogy komoly kételkedéssel fogadja az iráni háborúról szóló híreket – annak ellenére, hogy a kőolaj ára még mindig érzékenyen reagál a fejleményekre. Hétfőn is hasonló volt a helyzet, amikor a közelinek mondott amerikai-iráni alku miatt hordónként 90 dollár körül járt a nyersanyag ára. Az optimizmust az fűtötte, hogy Irán tárgyalódelegációt küldött Katarba, amit kommentátorok haladásként értékeltek.

A kedd korahajnali órákig azonban nem érkezett meg a várt bejelentés. Az amerikai Központi Parancsnokság viszont közölte, hogy „önvédelmi csapásokat” hajtottak végre Iránban, többek között rakétaindító állomások és két olyan hajó ellen, amelyek aknákat telepítettek. Az akciókat Bandar Abbas déli városnál indították, a Hormuzi-szoros közelében – mondta egy szóvivő.

A megfogalmazás szerint ugyanakkor „a Központi Parancsnokság továbbra is megvédi saját erőit, miközben visszafogottságot tanúsít a jelenlegi tűzszünet során”. Az olajár a csapások híre után is a 90 dolláros szint közelében mozgott.

Hétfőn mérsékelt bizakodásra okot adó kijelentéseket tett az iráni külügyminisztérium. Ezek szerint „Teherán és Washington sok témában végkövetkeztetésekre jutott, de ez még nem jelenti azt, hogy közel volt az alku”.

Ami elkezdte hűteni a reményeket, az volt, hogy egy iráni diplomata „pletykának” nevezte azt, hogy Teherán belement volna abba, hogy az atomprogramját korlátozó lépéseket fogadjon el. Korábban ugyanis felröppent, hogy Irán elfogadhatja, hogy leállítja az urándúsítást és átadja készleteit.

Donald Trump amerikai elnök közben egy közösségimédia-posztban azt követelte, hogy további régiós országok írják alá az úgynevezett Ábrahám-egyezményeket – ismerjék el Izrael államot és hozzanak létre vele diplomáciai kapcsolatot. Trump egy másik posztban lehülyézte demokratapárti ellenfeleit és azt állította: vagy jobb egyezményt köt Teheránnal, mint elődje, Barack Obama, vagy semmilyet.

A békekötés iránti várakozásokat Benjamin Netanjahu megjegyzése is hűtötte. Az izraeli kormányfő az ígérte, hogy szétzúzza Libanonban az Irán által támogatott Hezbollah sííta szervezetet. Irán viszont a béke feltéléül szabta, hogy Libanonban le kell állítani a harcokat.

A háborúhoz ugyan nincs közvetlenül köze, de az iráni kormány közölte: az egész országban visszaállítják az internet-szolgáltatást, amelyhez a legtöbb helyi lakos február 28., a háború kitörése óta nem fért hozzá.