Kína hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy elhárítsa azt a vádat, hogy ki akarja zsákmányolni Afrikát. Peking egy évtizede kezdett pénzt befektetni az afrikai természeti kincsekbe és energiahordozókba, hogy rohamléptekkel növekvő gazdaságát támogassa. Bírálói szerint közben szemet hunyt az emberi jogok megsértése felett.

Az Európai Parlament tavaly elítélte Kínát, amiért úgymond "elnyomó afrikai rezsimekkel vonja szorosra kapcsolatait", hogy kielégítse az olaj és nyersanyagok iránti éhségét. Példaként említették Szudánt, amelynek kormányát többször vádolták meg azzal, hogy bátorította, vagy elnézte a darfúri atrocitásokért felelős arab milíciák tetteit.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök egy egyiptomi kínai-afrikai gazdasági fórumon jelentette be a 10 milliárd dolláros kedvezményes kölcsönöket. A pénzeket a infrastruktúra fejlesztésére és szociális programokra használhatják fel az afrikai országok. Peking emellett leírja a legszegényebb államok tartozásait, valamint 100 "tiszta energiát" felhasználó projektet indít, és fokozatosan csökkenteni fogja az afrikai országok termékeire kirótt vámokat.

Afrikában korábban már haragot váltottak ki a kínai kereskedelemi módszerek, az, hogy a nyersanyag Kínába megy, onnan pedig a késztermék érkezik vissza.

Kína és a kontinens tavaly 107 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított. A pekingi székhelyű olajcég a Sinopec Csoport több mint 7 és fél milliárd dollárért megvette az Addax Petroleum nevű nigériai céget és ezzel nigériai, kameruni és gaboni olajmezőkhöz jutott. Tavaly pedig Kína 9 milliárd dollár beruházásáról állapodott meg Kongóval, az ottani bányákhoz való hozzáférésért cserébe.

Peking igyekszik bizonyítani, hogy nem valamiféle újgyarmatosító Afrikában, és hogy a kétoldalú kapcsolatok évtizedekre nyúlnak vissza. Kiadott például egy emlékújságot, amelyben Mao Ce-tungtól - a Népköztársaság alapítójától kedve - több, afrikai látogatáson járt kínai vezető fényképét közlik - jegyezte meg a Bloomberg.

Elemzők arról is beszélnek, hogy Kína Afrika iránti érdeklődése felkeltette a külföldi befektetők figyelmét, akik alulértékelték a földrészt. És, miközben a hitelválság miatt visszaestek a nyugati hitelek és segélyek, a kínai segítség - bármilyen motiváció is áll mögötte - egyre fontosabb Afrikának.